Döbbenet: a magyar kormány menedékjogot adott egy bűnszervezet irányításával vádolt lengyel exminiszternek
Zbigniew Ziobro, Lengyelország volt igazságügyi minisztere és felesége politikai menedékjogot kapott Magyarországon – ezt maga a politikus erősítette meg hétfőn az X közösségi oldalon közzétett, lengyel és angol nyelvű bejegyzésében. Ezzel hivatalossá vált az, amiről napok óta csak sajtóértesülések szóltak: a magyar kormány valóban két lengyel állampolgárnak biztosított menedékjogot, ami komoly diplomáciai konfliktust váltott ki Varsó és Budapest között.
Megerősítette az értintett politikus
Lengyelország külügyminisztériuma néhány nappal ezelőtt bekérette a magyar nagykövetet, miután az Orbán-kormány két lengyel állampolgárnak politikai menedékjogot adott. Akkor még nem volt hivatalos információ arról, hogy kikről van szó, de a lengyel és a magyar sajtó egyaránt valószínűsítette, hogy az ügy összefüggésben állhat a hazájában súlyos bűncselekményekkel gyanúsított volt igazságügyi miniszterrel, Zbigniew Ziobróval és feleségével.
A megerősítés végül magától Ziobrótól érkezett.
„Úgy döntöttem, hogy igénybe veszem a magyar kormány által számomra biztosított menedékjogot a Lengyelországban tapasztalható politikai megtorlások miatt” – írta X bejegyzésében a volt miniszter.
Súlyos vádak: szervezett bűnözés és közpénzek elsikkasztása
Zbigniew Ziobrót Lengyelországban összesen 26 rendbeli bűncselekménnyel gyanúsítják. A varsói ügyészség szerint a nacionalista Jog és Igazságosság (PiS) kormányzása idején igazságügyi miniszterként és főügyészként egy szervezett bűnözői csoportot irányított, amely az Igazságügyi Alap pénzeit használta fel törvénytelen célokra.
A gyanú szerint az eredetileg a bűncselekmények áldozatainak megsegítésére és bűnmegelőzésre létrehozott alapból mintegy 150 millió złotyt – átszámítva közel 14 milliárd forintot – csoportosítottak át PiS-közeli civil és álcivil szervezetek támogatására, valamint többek között az izraeli Pegasus kémszoftver megvásárlására is.
A lengyel parlament, a szejm 2025. november 7-én megfosztotta Ziobrót mentelmi jogától, és döntés született az előzetes letartóztatásáról is. Amennyiben bűnösnek találják, akár 25–30 év börtönbüntetés is kiszabható rá.
Magyarországra érkezett, majd eltűnt a lengyel igazságszolgáltatás elől
Zbigniew Ziobro 2025 októberének végén érkezett Magyarországra egy budapesti konferenciára, ahol Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter mellett szólalt fel, majd közös fotót is készített Orbán Viktorral. Ezt követően azonban már nem tért vissza Lengyelországba.
Orbán Viktor később úgy nyilatkozott: szerinte a „Brüsszel-barát” lengyel kormány politikai hajtóvadászatot folytat a jobboldali ellenzék ellen, és a Ziobro elleni eljárás is ebbe a sorba illeszkedik.
Ziobro azóta Magyarországon tartózkodik, és kizárólag jobboldali lengyel médiumoknak adott nyilatkozatokat, többek között az Alapjogokért Központ budai székházában. Független lengyel újságírókat és tévéstábokat azonban a beszámolók szerint biztonsági emberek próbáltak megakadályozni a forgatásban.
Ez is érdekes: Mire készül Putyin? Orosz vadászgépek és drónok NATO-légterében, egy házat leromboltak.
A külügy reakciója: „politikai üldöztetés”
Az ügy kapcsán korábban a Külügyminisztérium és a Kormányzati Tájékoztatási Központ is megszólalt. A minisztérium a Telex megkeresésére azt közölte:
„Lengyelországban válságban van a jogállam, számos ember politikai alapú üldöztetésnek van kitéve. Magyarországon a politikai üldöztetést elszenvedő emberek az európai uniós jogszabályokkal összhangban kapnak menekültstátuszt.”
Egy 2025. december 23-án kelt levélből – amelyben az Orbán-kormány értesítette az Európai Unió Tanácsát – korábban csak annyi derült ki, hogy két lengyel állampolgár kapott menedékjogot Magyarországon, a személyazonosságukat azonban nem hozták nyilvánosságra.
Nem az első lengyel politikus Magyarországon
Ziobro esete nem egyedi. Egy évvel korábban már politikai menedékjogot kapott Magyarországon Marcin Romanowski, a volt lengyel igazságügyi miniszterhelyettes, akit 11 bűncselekménnyel vádolnak hazájában. Romanowski jelenleg egy parlamentre néző I. kerületi lakásban él Budapesten.
A lengyel legfőbb ügyészség a VSquare oknyomozó portál kérdésére megerősítette: vizsgálják annak lehetőségét is, hogy magyar állampolgárok segíthették Romanowski szökését és bujkálását. A lengyel büntető törvénykönyv szerint egy körözött személy rejtegetése vagy szökésének segítése akár öt év börtönbüntetéssel is járhat.
„Nagyon fontos, hogy a lengyel hatóságok feltárják Romanowski szökésének körülményeit, és azt is, hogy milyen szerepet játszhattak ebben harmadik országok állampolgárai” – nyilatkozta Paweł Murawski ügyvéd.
Nawrocki és Orbán
Orbán és a magyar kormány oroszokkal kapcsolatos politikája elfogadhatatlan a lengyel elnök számára, amit egyértelművé tett, amikor a lengyel elnök Orbán moszkvai látogatása után lemondta a vele tervezett találkozót Magyarországon. Nawrocki és a jelenlegi lengyel kormány közötti kapcsolatok azonban feszültek, de mindkét fél elutasítja a magyar kormány Oroszország-politikáját.
Igaz, most úgy tűnik, hogy Nawrocki végül mégis hajlandó találkozni Orbánnal, és a dorzeczy.pl szerint a magyar választási kampány idején Budapestre látogathat. Hogy a lengyel politikus az utolsó pillanatban megint lemondja-e ezt a találkozót, még kérdéses.
Egyre mélyülő lengyel–magyar konfliktus
A Ziobro-ügy újabb súlyos terhet ró a már korábban is feszült lengyel–magyar kapcsolatokra. Miközben Budapest politikai üldöztetésről beszél, Varsó szerint egy súlyos korrupciós ügy kulcsfigurája menekült el a felelősségre vonás elől.
Az ügy kimenetele nemcsak a két ország diplomáciai viszonyát, hanem az Európai Unión belüli jogállamisági vitákat is tovább élezheti – különösen akkor, ha bebizonyosodik, hogy a magyar hatóságok aktív szerepet játszottak lengyel politikusok elrejtésében.
Ez is érdekes: Trump Magyarországon is csökkenti az USA katonai jelenlétét, még a saját pártja is felháborodott