A Hubble-űrtávcső segítségével egy különleges, eddig ismeretlen objektumot fedeztek fel az űrben: egy hatalmas gázfelhőt, amely minden adottsága ellenére soha nem vált galaxissá. A Cloud-9 nevű képződmény a tudósok szerint segíthet megérteni, hogyan zajlik a galaxisok születése, és új fényt vethet arra is, hogyan formálódott az univerzum a kezdeti időkben.
Az emberiség már az idők kezdete óta próbálja megérteni, hogyan született meg a világegyetem. A modern teleszkópok segítségével a kutatók ma már olyan objektumokat is képesek megfigyelni, amelyek az univerzum legkorábbi időszakaiból származnak. Ezek a felfedezések segíthetnek feltárni a galaxisok születésének titkait, és megérteni, hogyan alakult ki az a kozmikus környezet, amelyben ma élünk. Akadnak azonban olyan égitestek is, melyek bár kulcsfontosságú információkat hordoznak, eredetüket rejtély övezi.
A Cloud-9 esetének különlegessége
A Hubble-űrtávcső legújabb felfedezése, a Cloud-9 nevű felhő, különösen érdekes esetnek bizonyul. Ez a Reionizációval Korlátozott H I Felhő (RELHIC) egy olyan, sötét anyag által dominált objektum, melynek tömege elegendő kellett volna legyen ahhoz, hogy galaxissá alakuljon, mégsem jött benne létre egyetlen csillag sem. Egy tanulmány szerint a Cloud-9 kulcsfontosságú ablakot nyithat a galaxisok születésének megértésére, miközben Einstein relativitáselmélete is új értelmet nyerhet a sötét anyag vizsgálatának fókuszában.
A galaxisok kialakulása nem egyszerű folyamat, ugyanis a csillagok létrejötte a megfelelő mennyiségű hidrogén és egyéb gáz jelenlététől függ, ugyanakkor a gravitáció és a sötét anyag eloszlása is kritikus szerepet játszik. A Cloud-9 esetében, amely körülbelül 4 900 fényévre terjedő semleges hidrogénfelhő, a gáz tömege körülbelül egymillió naptömeggel ér fel, de a sötét anyag jelenléte és a gravitációs hatás miatt akár ötmilliárd Nap tömegével is egyenlő lehet.
Mit árul el mindez a galaxisok születéséről?
Az objektumot a kínai FAST teleszkóp fedezte fel, majd a Green Bank és a Very Large Array teleszkópok erősítették meg a jeleket. Végül a Hubble űrtávcső igazolta, hogy a felhő valóban nem tartalmaz csillagokat, s bár Einstein relativitáselmélete szerint a tömeg és a gravitáció összefügg, a Cloud-9 bizonyítja, hogy pusztán a gravitációs hatás nem mindig vezet a csillagok kialakulásához. Ez lehetőséget ad a tudósoknak arra, hogy modellezzék, milyen tényezők befolyásolják a galaxisok születését, és miért nem minden felhő válik galaxissá.
Miért fontos a galaxisok születésének tanulmányozása?
A Cloud-9 vizsgálata tehát rámutat, hogy sok objektum soha nem válik látható galaxisokká, még akkor sem, ha elegendő anyag áll rendelkezésre. Ezek a csillag nélküli felhők tehát egyszerűen ősi nyomokként szolgálnak, melyek feltárhatják a galaxisok születésének kezdeti szakaszait, amikor az univerzum még fiatal volt.
A felfedezés különösen érdekes a jövőbeli teleszkópok szempontjából. A Vera C. Rubin Obszervatórium és más érzékeny eszközök segítségével a tudósok több ilyen rejtett felhőt találhatnak, és pontosabban rekonstruálhatják a galaxisok születésének történetét.
A Cloud-9 esete azért is értékes információforrás, mert megmutatja, hogy a galaxisok születése nem automatikus folyamat. Az objektum lehetővé teszi a tudósok számára, hogy megvizsgálják a sötét anyag és a hidrogén kölcsönhatását, és teszteljék Einstein elméletének gyakorlati alkalmazását a gravitáció és a tömeg kapcsolatára vonatkozóan. A felhő révén a csillagászok tanulmányozhatják, mi történik, amikor a galaxisok születése meghiúsul, és miért szükségesen bizonyos feltételek a megvalósuláshoz.
Forrás: