Elkészült a NASA új bolygóvadász űrtávcsöve: a Roman hamarosan idegen világok tízezreit kutathatja fel

A Hubble és a James Webb után új korszak kezdődhet az űrcsillagászatban. Elkészült a Nancy Grace Roman űrtávcső, amely a következő években példátlan mennyiségű adatot gyűjthet a világegyetemről.

A NASA bemutatta a teljesen elkészült Nancy Grace Roman Space Telescope első hivatalos fotóit. Az űrtávcső a Goddard Űrrepülési Központ tisztatermében áll készen a startra, és a tervek szerint még idén elindulhat – a korábbi menetrendhez képest akár előbb is. Ha minden a tervek szerint alakul, a tudományos adatgyűjtés már 2026 végén megkezdődhet.

„Roman széles látómezejű, mély felmérésekre készül az univerzumban, amelyek segítenek választ adni arra, hogy a sötét energia és a sötét anyag miként irányítja a kozmikus fejlődést, valamint hogy megismerjük a Naprendszeren túli világok demográfiáját” -mondta Gail Zasowski, a Utah Egyetem adjunktusa és a ROTAC (Roman Megfigyelési Idő-elosztó Bizottság) társelnöke

A következő bolygóvadász

A Roman a NASA következő nagy űrcsillagászati küldetése, amely a Hubble Space Telescope és a James Webb Space Telescope munkáját egészíti ki. Nevét Nancy Grace Roman csillagászról kapta, aki az 1960-as évek elején a NASA első főcsillagászaként kulcsszerepet játszott az űrtávcsöves kutatások elindításában.

Az űreszköz közel 13 méter magas, tömege meghaladja a négy tonnát, fő tükrének átmérője 2,4 méter. A Roman a Nap–Föld rendszer L2 pontján dolgozik majd, mintegy 1,6 millió kilométerre a Földtől, ahol a stabil gravitációs környezet ideális a hosszú távú, érzékeny mérésekhez.

Mit kutat majd az űrtávcső?

A Roman egyik fő feladata a Tejútrendszer eddigi legrészletesebb feltérképezése lesz, különösen a galaktikus központ irányában. Emellett távoli galaxisokat, galaxishalmazokat és hatalmas kozmikus üregeket is vizsgál, amelyek fontos támpontokat adhatnak a sötét anyag és a sötét energia természetének megértéséhez.

A Roman exobolygó-kutatásának fő kérdései:

• Mennyire gyakoriak a Naprendszerünkhöz hasonló bolygórendszerek?
• Milyen bolygók találhatók a csillagoktól távolabb eső, külső térségekben?
• Mitől válhat egy Földhöz hasonló bolygó valóban lakhatóvá?
• Mekkora szerepet játszanak a csillaghoz nem kötődő, szabadon sodródó bolygók?
• Meddig terjed az exobolygók mérettartománya, akár a Holdnál alig nagyobb égitestekig?

288 megapixeles nagy látómezejű kamerájával infravörös tartományban fog kutatni, így olyan halvány objektumokat is képes lesz észlelni, amelyek a hagyományos távcsövek számára láthatatlanok maradnak.

A küldetés egyik legizgalmasabb eleme a koronagráf eszköz, amely elnyomja a csillagok vakító fényét, lehetővé téve a körülöttük keringő bolygók közvetlen megfigyelését.

Becslések szerint a Roman első öt éve alatt akár 100 000 exobolygót is azonosíthat, ami nagyságrendi ugrás a jelenlegi, nagyjából hatezer ismert idegen világhoz képest.

Ha lemaradtál róla – Két galaxis ütközését örökítette meg a NASA James Webb-űrtávcsöve

Még idén elindulhat a küldetés

A teleszkóp indítása egy Falcon Heavy hordozórakétával történik Floridából. A legkorábbi lehetséges start időpontja szeptember vége, majd körülbelül három hónapra lesz szükség a műszerek beüzemeléséhez. Ez azt jelenti, hogy a Roman még 2026 vége előtt megkezdheti az adatgyűjtést.

Ha az űrtávcső valóban hozza a várakozásokat, alapjaiban bővítheti a világegyetemről alkotott képünket – és talán közelebb visz ahhoz a kérdéshez is, hogy léteznek-e más, lakható világok a kozmoszban.

Forrás: