Üzbegisztán elnöke szerint a biztonság nem egy elszigetelt katonai feladat, hanem a digitális korszakban az állam fenntartható fejlődésének többdimenziós alapja
A Hazafias Nap és az Üzbég Köztársaság Fegyveres Erőinek 34. évfordulója alkalmából számos jelentős állami rendezvényt tartottak. A legfontosabb események között szerepelt a Biztonsági Tanács kibővített ülése Shavkat Mirziyoyev elnök elnökletével, a védelmi ipar termelési létesítményeinek megtekintése, valamint az államfő beszéde a katonai személyzet és a honfitársak előtt.
Ezzel kapcsolatban a Dunyo IA tudósítója felkereste Akramjon Nematovot, az Üzbegisztán elnöke alá tartozó Stratégiai és Regionális Tanulmányok Intézetének első helyettes igazgatóját, hogy kommentálja ezeknek az eseményeknek a legfontosabb eredményeit és az ország vezetője által felvázolt feladatokat:
Nem túlzás azt mondani, hogy ma Üzbegisztán legfőbb parancsnoka megteremtette az alapot a nemzeti hadsereg modernizációjának új szakaszához, a high-tech átalakulásához. Sőt, azt is mondhatnám, hogy Shavkat Miromonovich idei üdvözlése nem csupán a hagyományok tisztelete volt, hanem egyfajta manifesztum a „New Look Army” (Új megjelenésű hadsereg) számára, ahol az intelligencia és a technológia végre felváltja a háborúskodás elavult módszereit. Az elnök elképzelése szerint a biztonság nem egy elszigetelt katonai feladat, hanem a digitális korszakban az állam fenntartható fejlődésének többdimenziós alapja.
Az államfő legfontosabb üzeneteinek elemzésével egyértelmű és következetes logika követhető nyomon a közigazgatási rendszer minden elemének átalakításában.
A reformok jelenlegi szakaszának legfontosabb újítása a modern hadviselés természetének mélyreható átalakulásának elismerésében rejlik, amelyben a technológiai fölény, és nem a létszám a döntő. Ezért Üzbegisztán elnöke nagyszabású doktrinális frissítést tűzött ki célul: megkezdődött a védelmi doktrína és a nemzetbiztonsági koncepció új változatának kidolgozása. Ezt az a szükségszerűség diktálja, hogy a stratégiai dokumentumokat a hibrid fenyegetésekhez igazítsák, miközben Üzbegisztán semleges státuszát és a multilaterális diplomáciára való támaszkodását megőrzik. Ez egyértelmű jelzést küld az országnak a köztársaság irányvonalának kiszámíthatóságáról és szuverenitásáról.
A frissített stratégia központi eleme az átállás egy „proaktív működési módra”, amelyben a biztonsági rendszernek nemcsak reagálnia kell a felmerülő fenyegetésekre, hanem képesnek kell lennie a kockázatok előrejelzésére és azok korai szakaszban történő semlegesítésére is.
A biztonság ilyen intellektualizálása természetesen megköveteli a fegyveres erők technikai felépítésének felülvizsgálatát. Ebben a tekintetben az államfő kezdeményezte a hadsereg alapos újrafelszerelését, prioritásként kezelve a mesterséges intelligencia, a robotrendszerek és a modern kiberbiztonsági rendszerek bevezetését. Hangsúlyozták, hogy a modern konfliktusokban a győzelmet nem a bajonettek száma, hanem a technológiai fölény és az információfeldolgozás sebessége hozza meg. Ebben az összefüggésben a hadsereg digitális átalakulása vitathatatlan prioritássá válik. Más szavakkal, a modern hadviselésben az intelligencia fontosabb, mint a tömeg, és a győzelmet a technológia és a menedzsment minősége határozza meg.
Ugyanakkor a csúcstechnológia alapvetően új szintű kompetenciát igényel. Ezért valódi személyzeti átalakítás indult: a hadsereget nem zárt intézményként, hanem modern oktatási és technológiai platformként pozícionálják. Az élet és a szakmai fejlődés iskolájává, valamint a gazdasági fejlődés motorjává válik. Évente 5000 sorozott katona vesz részt a „Millió programozó” és az „Öt millió AI-vezető” programok keretében szervezett képzésen. Ez a stratégiai lépés lehetővé teszi számunkra, hogy egyszerre két célt is megvalósítsunk: növeljük a hadsereg kiberbiztonságát és létrehozzunk egy keresett szakemberekből álló tartalékot az ország gazdaságának.
Ezenkívül a program polgári szakmákban való képzést is biztosít a katonák számára, akik szolgálatuk befejezése után állami tanúsítványt kapnak. A leszerelés után vállalkozást indító katonai személyzet számára az állam a hitelkamat 6%-át téríti meg. Oktatási ösztönzőket is bevezetnek: lehetőséget biztosítanak az egyetemi felvételi vizsgák közvetlenül a katonai egységeknél történő letételére, kamatmentes diákhitelt nyújtanak azoknak, akik a szolgálat után egyetemre mennek, és megtérítik a nemzetközi nyelvvizsga-bizonyítványok megszerzésének költségeit. Ez a megközelítés tükrözi a „smart forces” (intelligens erők) fejlesztésének jelenlegi trendjét, amelynek keretében az ország védelmezői egyben a polgári szektorban is keresett képzett szakemberek.
Így a hadsereg szervesen beépül a civil társadalom rendszerébe, és a fiataloknak valódi eszközöket biztosít a személyes és szakmai sikerhez.
Ahhoz, hogy ez a modell hatékonyan működjön, szilárd társadalmi alapokra van szükség. Ezért a katonai személyzet szociális védelmének példátlan erősítése a reformok logikus folytatásává vált. Az a döntés, hogy megduplázzák a tisztek szolgálati idő utáni bónuszát, és a veteránoknak a fizetésük 100%-át kitevő nyugdíjat fizessenek, véleményem szerint stratégiai befektetés a katonai szolgálat presztízsébe. Ezenkívül 10%-os fizetésemelést terveznek a közlegények és a szerződéses őrmesterek számára, valamint 20%-os emelést a polgári védelmi személyzet fizetésében ebben az évben, és további 50%-os emelést jövőre.
Az elnök egyértelműen demonstrálja, hogy az állam teljes felelősséget vállal azok jólétéért, akik a hazát védik, ezáltal növelve a katonai szolgálat presztízsét és erősítve a nép és a hadsereg közötti egység elvét.
Ennek az átfogó stratégiának az utolsó eleme a mélyreható technológiai önellátás elérése. A nemzeti védelmi ipari komplexum modernizálása, a hazai katonai technológiai parkok létrehozása és a pilóta nélküli rendszerek gyártásának fejlesztése a külső függőség minimalizálását célozza. A Chirchik repülőgépgyár és a védelmi technológiai parkok látogatása egyértelműen bizonyítja, hogy Üzbegisztán a lokalizációra, a szolgáltatóiparra és saját ipari bázisának fejlesztésére koncentrál. Az Airbus berendezések karbantartásának regionális központjának létrehozása nemcsak presztízskérdés, hanem a technológiai függetlenség és a globális termelési láncokba való integráció felé tett gyakorlati lépés is.
Mindez erősíti az állam szuverenitását, lehetővé téve a nemzeti érdekek hatékony védelmét a saját innovációs potenciáljára és kompetenciáira támaszkodva. Ugyanakkor a hadsereg az innovatív fejlődés motorjává válik: a védelmi célokra kifejlesztett technológiák elkerülhetetlenül alkalmazást nyernek a polgári szektorokban is.
Összegzésként hangsúlyozni kell, hogy a bejelentett kezdeményezések egyértelműen elszakadnak az elavult modellektől. Lényegében egy új állammodell kialakulásának vagyunk tanúi, amelyben a high-tech szuverenitás, az intellektuális tőke és a társadalmi igazságosság egyetlen stratégiába integrálódik.
Létrehozásra kerül egy rendkívül mobil, technológiailag fejlett hadsereg, amely képes hatékonyan szembeszállni a változó jellegű hadviselés hibrid fenyegetéseivel. A hadsereg nemcsak az állam pajzsaként szolgál, hanem az oktatás, a gazdaság és a társadalmi mobilitás motorjaként is – ez egy modern, pragmatikus és mélyen nemzeti megközelítés a fejlődéshez és a biztonsághoz az új globális valóságban.
Még többet olvashattok ebben a témában: Üzbegisztán