Trump törekvései a grönlandi klímakutatást és a Föld jövőjét is veszélyeztethetik
Grönland, a Föld egyik legzordabb és legelszigeteltebb területe ma a globális klímaváltozás egyik legfontosabb megfigyelőpontja. A grönlandi klímakutatás olyan folyamatokat tár fel a jégtakaró mélyén, amelyek a tengerszint alakulásának jövőjét és az egész bolygó éghajlatát meghatározhatják – most azonban politikai érdekek és nagyhatalmi ambíciók veszélyeztetik mindezt.
A viking hajósok több mint ezer évvel ezelőtt érték el Grönland partjait. Erik, a Vörös és társai zord fjordok között telepedtek le, ahol a túléléshez alkalmazkodni kellett a természet kegyetlen törvényeihez. A jég, a szél és a sötét telek formálták az itt élők életét – de már akkor világos volt: aki uralja ezt a szigetet, az kulcsfontosságú terület felett rendelkezik. Ma azonban Grönland jelentősége túlmutat a történelemkönyveken, hiszen ahogy a The Conversation is írja, a grönlandi klímakutatás az egész bolygó jövőjét befolyásolhatja.
A grönlandi klímakutatás jelentősége
Grönland mintegy 80 százalékát hatalmas jégtakaró borítja. Ha ez teljesen elolvadna, a globális tengerszint körülbelül 7 méterrel emelkedne – ez egy kétemeletes ház magasságának felel meg. A jég olvadása már most egyre csak gyorsul, és hatalmas mennyiségű édesvizet juttat az Észak-Atlanti-óceánba, ez pedig veszélyezteti azokat az óceáni áramlatokat, amelyek az északi félteke klímáját szabályozzák.
A grönlandi klímakutatás ezért nem csupán tudományos kérdés, hanem globális biztonsági ügy is egyben. Több száz gleccser áramlik a sziget belsejéből a tenger felé, folyamatosan formálva a partvidéket, a kutatók pedig mélyfúrásokkal vizsgálják a jégrétegeket, hogy feltárják a szén-dioxid-szint és a hőmérséklet közti több ezer éves összefüggéseket.
Évtizedek óta nemzetközi együttműködés zajlik a szigeten. Amerikai kutatók, a NASA és európai tudósok dolgoznak együtt, hogy megértsék a klímaváltozásban rejlő valódi veszélyeket, vagyis a grönlandi klímakutatás eddig példátlan módon nyitott és együttműködésen alapuló tudományos projektnek bizonyult.
Politikai viharfelhők a sziget sorsa fölött
Donald Trump közelmúltbeli kijelentései és egyre inkább valósággá váló törekvései – miszerint az Egyesült Államok akár erővel is átvenné Grönland irányítását – viszont komoly aggodalmat keltettek. Bár Grönland a Dán Királyság része, belpolitikailag autonóm, és NATO-tagállamként működik, a területre való belépést pedig szigorú engedélyek szabályozzák, pontosan meghatározva azt is, hol milyen típusú kutatás végezhető.
Egy amerikai hatalomátvétel azonban veszélyeztetné a grönlandi klímakutatás nyitottságát azáltal, hogy a világ tudósai elveszíthetnék hozzáférésüket az egyik legfontosabb klímakutatási helyszínhez. Ez különösen problémás annak fényében, hogy Trump már kiléptette az Egyesült Államokat a párizsi klímaegyezményből, majd az IPCC-ből is, amely a globális klímakutatás egyik legfontosabb szervezete.
Ásványkincsek és a zöld átmenet dilemmája
Grönland fennmaradó 20 százaléka – melyet nem borít vastag jégtakaró – egy nagyjából Németországgal azonos méretű terület, ahol a földtani felmérések során jelentős mennyiségű ásványkincset tártak fel, melyeket a zöld átmenet alapanyagainak is tekintenek. Olyan különleges ásványokról van ugyanis szó, melyeket szélturbinák, elektromos autók akkumulátorai és egyéb megújuló technológiák megalkotásához használnak.
Bár vannak szénlelőhelyek, ezek kitermelése jelenleg nem járna komolyabb gazdasági haszonnal, és jelentősebb olajmezőket sem fedeztek fel, így Grönland nem a fosszilis energiahordozók, hanem a klímaváltozás elleni harc kulcsa, ez pedig ismét csak rámutat a grönlandi klímakutatás stratégiai jelentőségére.
Nemzetközi példák és törékeny egyensúly
Hasonló nemzetközi példákat tekintve az Antarktiszt több mint 60 éve nemzetközi szerződés védi, így békés, tudományos övezetnek minősül, ahol tilos a bányászat. Hasonló a helyzet az Európától északra fekvő Svalbard esetében is, mely ugyan norvég fennhatóság alatt áll, de vízummentes rendszer van érvényben a területen, így közel 50 ország polgárai élhetnek és dolgozhatnak ott.
Grönlandnak azonban nincs ilyen nemzetközi védelmi egyezménye, így nyitottsága kizárólag a politikai stabilitásától függ – amit egy külső hatalomátvétel komolyan veszélyeztethet. A szakértők szerint ugyanakkor Grönland akár saját szerződéses rendszert is kialakíthatna NATO-partnerekkel, hogy biztosítsa a kutatás szabadságát.
Bárhogyan is alakul a jelenleg igencsak feszült helyzet, a grönlandi klímakutatás és a terület sorsa az egész emberiséget érintheti. Ha a sziget stabilitása megbomlik, nemcsak adatokat, hanem időt is veszítünk – márpedig a klímaváltozás korában az idő kulcsfontosságú tényező.