1995 januárjának végén egy Norvégiából indított rakéta aktiválta Oroszország nukleáris riasztási rendszerét, és a világ egy pillanatra ismét a hidegháború legsötétebb forgatókönyvének közelébe került.
Egy norvég kutatórakéta az orosz riasztórendszerek számára egy lehetséges nukleáris támadás gyanúját keltette – olyan helyzetet teremtve, amelyben percek alatt kellett dönteni a válaszlépésekről.
A BBC részletesen beszámolt az esetről, amelyből kiderül, hogy a potenciális katasztrófa abból adódott, hogy a rakéta szokatlanul magas, ballisztikus pályán emelkedett, ami az orosz radarok számára egy tengeralattjáróról indított rakétára emlékeztetett.
Egy ilyen fegyver elméletben akár 15 perc alatt is elérhette volna Moszkvát, ezért az észlelést kiemelten súlyos fenyegetésként kezelték
Riadó a Kremlben
Az észlelésről szóló jelentések gyorsan haladtak felfelé a katonai parancsnoki láncon, végül az orosz elnök, Boris Yeltsin asztalán kötöttek ki. Yeltsin ekkor először aktiválta az úgynevezett „nukleáris aktatáskát”, amely a nukleáris fegyverek bevetéséhez szükséges kommunikációs és döntési rendszert tartalmazza.
A döntéshozóknak rendkívül rövid idő állt rendelkezésére annak eldöntésére, hogy valódi fenyegetéssel állnak-e szemben, vagy csak technikai félreértésről van szó.
Előre bejelentett rakéta vagy nukleáris támadás?
Az eset különös részlete, hogy Norvégia hetekkel korábban hivatalosan értesítette Moszkvát a tervezett rakétaindításról, a figyelmeztetés azonban – bár diplomáciai csatornákon elindult – valahol az orosz bürokrácia útvesztőjében elveszett. Így amikor az orosz radarok érzékelték az emelkedő objektumot, a döntéshozók számára nem állt rendelkezésre olyan információ, amely egyértelműen kizárta volna a fenyegetést.
Ahogy arról a BBC is beszámolt, valójában a norvég partoknál indított rakéta tudományos adatgyűjtés céljából lett elindítva, hogy a sarki fényt, vagyis az aurora borealis jelenséget kutassa.
„Megrémített, hogy mekkora riadalmat keltett egy teljesen rutinindítás” – mondta Kolbjørn Adolfsen norvég kutató, aki éppen egy megbeszélésen vett részt, amikor egymás után kezdtek befutni a pánikszerű telefonhívások.
A riasztás elrendelése ugyanakkor nem jelentett azonnali döntést egy válaszcsapásról. A BBC szerint a nukleáris veszélyhelyzet fokozatosan veszítette el az indokoltságát, ahogy a katonai és politikai vezetés folyamatosan újabb adatokat kapott a rakéta röppályájáról, sebességéről és viselkedéséről.
Ezek az információk egyre kevésbé feleltek meg annak a mintának, amelyet egy valódi nukleáris támadás esetén vártak volna: nem követte további indítás, nem történt robbanófej-szétválás, és a pálya sem mutatott egyértelműen orosz célpont felé.
Az orosz elnök reakciója
Oroszországban sokan már akkor is kétkedve fogadták Borisz Jelcin bejelentését, miszerint először aktiválta a nukleáris aktatáskát, és inkább politikai gesztust láttak benne, amely a kibontakozó csecsen háborúról terelhette el a figyelmet.
A BBC beszámolója szerint az orosz elnök másnap az Interfax hírügynökségnek azonban egyértelműen megerősítette a történteket:
„Valóban, tegnap először használtam azt a ‘fekete’ aktatáskát, amelyet mindig magamnál hordok. Lehetséges, hogy valaki próbára akart minket tenni, mert a média folyamatosan azt állítja, hogy gyenge a hadseregünk.”– mondta.
Bár a BBC Newsnight műsora később ironikus hangnemben számolt be a norvég rakétaincidensről, az eset súlyának megítélése korántsem volt egységes: egy volt CIA-tiszt például úgy értékelte a történteket, mint „a nukleáris rakéták korszakának legveszélyesebb pillanatát”.
Kapcsolódó cikkeink az atomkorszak kevéssé ismert történeteiről:
- Bőröndbomba: Az atomkorszak legfélelmetesebb mítosza
- Egész Budapestet eltüntetné egy atombomba – ijesztő interaktív térkép került elő
Borítókép: Pexels.com
Forrás: