Mulasztási bírság és üzletlezárás: az Európai Unió Bíróságának friss precedense miatt indokolttá válhat az eddigi jogalkotási irányok felülvizsgálata
A magyar adóeljárási rendszer egyik alapvető jogkövetkezménye a mulasztási bírság, amelyet az adóhatóság bármely adókötelezettség megszegése esetén jogosult, egyes esetekben pedig köteles kiszabni. Kötelező jogkövetkezményként jelenik meg például akkor, ha az adóhatóság be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatását tárja fel. Ilyen esetekben az adóhatóság nemcsak a bírság kiszabására köteles, hanem jogosult arra is, hogy a jogsértések számával arányosan, azok szorzata szerint megállapított, többszörös bírságmértéket alkalmazzon.
Szponzorált tartalom
Súlyosabb jogsértések esetén a mulasztási bírság gyakran együtt jár egy további szankcióval, az üzletlezárással. Így a fekete foglalkoztatás megállapítása nemcsak pénzbírságot, hanem az üzlet ideiglenes lezárását is maga után vonhatja. Hasonló jogkövetkezmény alkalmazható akkor is, ha az adózó igazolatlan eredetű árut hoz forgalomba, elmulasztja a bizonylatadási kötelezettség teljesítését, vagy nem tesz eleget a pénztárgéppel összefüggő előírásoknak. Ismételt jogsértés esetén az adóhatóság e szankció kiszabására is köteles. Ilyenkor az üzletlezárás időtartama az alapesetben irányadó 12 nyitvatartási napról 30 napra emelkedik, további jogsértések esetén pedig elérheti a 60 nyitvatartási napot is.
Az üzletlezárás tehát a hatályos szabályozás szerint kizárólag mulasztási bírsággal együttesen alkalmazható. A kettős szankcionálás szigorúsága mint jogpolitikai cél abban is egyértelműen megmutatkozik, hogy 2025-től az addicionálisan kiszabott mulasztási bírság az úgynevezett „üzletlezárást kiváltó bírság” meghatározása során is releváns tényezővé vált egy adóellenőrzés során.
Az Európai Unió Bíróságának 2025 nyarán hozott ítélete a C-733/23. számú ügyben azonban – egy későbbi NAV fellebbezés szempontjából is – alapjaiban kérdőjelezheti meg az adóhatóságok eddig követett szankcionálási gyakorlatát, és új megközelítések kialakítását teheti szükségessé.
Az eljárás tárgyát a bolgár adóhatóság gyakorlata képezte. Egy étterem ellenőrzése során a bolgár revizorok megállapították, hogy az ellenőrzés napján az étterem munkavállalói összesen 85 alkalommal mulasztották el a felszolgált termékekről bizonylat kiállítását. E jogsértésekre tekintettel az adóhatóság 14 napos üzletlezárást rendelt el. Az üzletlezárás azonnali végrehajtását követően az adóhatóság további jogkövetkezményként pénzbírságot is kiszabott az éttermet üzemeltető gazdasági társasággal szemben, mégpedig az általános bírságmérték alapján számított összeg 85-szörösének megfelelő mértékben.
Az Európai Unió Bírósága ítéletében a bolgár hatóságok eljárását a közösségi joggal össze nem egyeztethetőnek minősítette. A Bíróság álláspontja szerint ugyanazon jogsértés vonatkozásában nem lett volna jogszerű egyszerre pénzbírságot és üzletlezárást alkalmazni.
Az ügy elbírálása során kiemelt jelentőséggel bírt az a körülmény, hogy az EUB mind a kiszabott pénzbírság mértékét, amely az alapbírság 85-szörösét tette ki, mind pedig az üzletlezárás lehetséges maximális időtartamát, azaz a 30 napot, kirívóan súlyosnak ítélte meg. A Bíróság szerint ezek az intézkedések már nem tekinthetők pusztán preventív jellegűnek, hanem egyértelműen büntető jellegű szankciónak minősülnek. Ennek következtében a két jogkövetkezmény együttes alkalmazása a szankciók olyan halmozását eredményezte, amely az EUB értelmezése szerint sérti az arányosság követelményét, valamint a kétszeres szankcionálás tilalmát.
Az Európai Unió Bíróságának legújabb ítélete egyértelműen rámutat arra, hogy a pénzbírság és az üzletlezárás együttes alkalmazása bizonyos esetekben túlmutathat a jogszerű, preventív célú szankcionáláson, és büntető jellegű jogkövetkezmények halmozásához vezethet. A döntés alapján indokolttá válhat annak újragondolása, hogy a magyar adóeljárási szabályozás és az adóhatósági gyakorlat mennyiben felel meg az arányosság elvének és a kétszeres szankcionálás tilalmának. A precedens ezért nemcsak jogalkotási, hanem jogalkalmazási szinten is érdemi változásokat vetíthet előre, különösen a súlyos adózói jogsértésekhez kapcsolódó szankciórendszer kialakítása során.
Ha lemaradtál róla:
Ahogyan korábban írtuk, több százezer magyar ajánlhatja fel adója egy részét nyugdíjas szüleinek – Te is segítenéd ezzel őket?
Jogi nyilatkozat: a szponzorált cikk(ek) szerzője(i) kizárólagosan felelős(ek) a kifejtett véleményekért vagy ajánlatokért. Ezek a vélemények nem feltétlenül tükrözik a Helló Magyar hivatalos álláspontját, és a szerkesztőség nem vállal felelősséget azok valóságtartalmáért.