ISRS szakértő: a gazdaság, a közlekedés, a technológiák és a humán tőke az üzbég-pakisztáni együttműködés stratégiai területei
Üzbegisztán és Pakisztán egyetlen, Közép- és Dél-Ázsiát átfogó geoökonómiai térben helyezkedik el – mondta Umarbek Nuriddinov, az Üzbegisztáni Köztársaság elnöke mellett működő Stratégiai és Regionális Tanulmányok Intézetének (ISRS) vezető kutatója január 23-án az „Üzbegisztán-Pakisztán” című kerekasztal-beszélgetésen: A régiók közötti kapcsolatok kiépítése és új lehetőségek megteremtése” címmel.
Az eseményt a Közép-Ázsiai Nemzetközi Intézet szervezte a Pakisztáni Iszlám Köztársaság Üzbegisztáni Nagykövetségével együttműködésben. A találkozón mindkét ország kormányzati szerveinek, vezető elemzőközpontjainak, valamint kutatási és oktatási intézményeinek képviselői vettek részt.
A kerekasztal-beszélgetés során különös figyelmet fordítottak az üzbég-pakisztáni együttműködés aktuális kérdéseinek megvitatására, valamint a kereskedelmi és gazdasági, közlekedési, energetikai, kulturális és humanitárius szférában való együttműködés ígéretes területeire.
Mint az ISRS képviselője megjegyezte, „a nemzetközi környezet mélyreható átalakulások időszakán megy keresztül, amelyet a növekvő globális bizonytalanság, az ellátási láncok széttöredezettsége, a protekcionizmus és a szankciós rendszerek erősödése, valamint a növekvő éghajlati és erőforrás-kihívások jellemeznek, amelyek együttesen egy alapvetően új geo-gazdasági valóságot alakítanak ki”.
Hangsúlyozta, hogy ilyen körülmények között a fejlődő országok versenyképességének kulcstényezői a gazdasági növekedés minősége, a diverzifikáció, a külső sokkokkal szembeni ellenálló képesség, valamint az új regionális és interregionális gazdasági konfigurációkba való integráció képessége.
Ebben az összefüggésben a szakértő hangsúlyozta a közös regionális gazdasági tér kialakításának és a kölcsönösen előnyös partnerség fenntartható modelljeinek kialakításának fontosságát.
Megjegyezték, hogy Üzbegisztán és Pakisztán Közép- és Dél-Ázsia közös geoökonómiai terében helyezkedik el, és jelentős gazdasági, erőforrás-, tranzit- és humánpotenciállal rendelkezik.
Ugyanakkor, mint Umarbek Nuriddinov rámutatott, „mindkét ország hasonló strukturális kihívásokkal néz szembe, beleértve a nyersanyag- és félkész exportmodellektől való függőséget, a technológiai szakadékot, a gazdaság diverzifikálásának szükségességét és a munkaerőpiacokra nehezedő növekvő nyomást”.
Véleménye szerint éppen ez a közös kihívásrendszer, a meglévő geostratégiai előnyökkel kombinálva, objektíve a potenciál megszilárdítását és a gazdasági interakciók elmélyítését teszi szükségessé.
A szakértő e tekintetben számos, egymással összefüggő stratégiai együttműködési területet emelt ki.
Először is, a növekvő logisztikai költségek és a hagyományos útvonalak instabilitása közepette a közlekedési összeköttetés mint a külgazdasági kapcsolatok diverzifikálásának egyik tényezője kulcsfontosságúvá válik. Ebben az összefüggésben hangsúlyozták, hogy fokozni kell a közlekedési és logisztikai folyosók fejlesztésére irányuló közös erőfeszítéseket, mint a gazdasági biztonság és a külgazdasági ellenálló képesség alapvető elemét.
Másodszor, a gazdasági együttműködésnek nemcsak a kereskedelmi volumen növelésére kell irányulnia, hanem a közös hozzáadott értékláncok kiépítésére is.
Kiemelt területként a mezőgazdaságot és az agrár-ipari komplexumot, a textil- és élelmiszeripart, a bányászati ágazatot, az építőanyag-gyártást, a gyógyszeripart, valamint a banki és pénzügyi szektort jelölték meg. Hangsúlyozták továbbá a magas hozzáadott értékű közös ipari projektek megvalósításának, az agrárklaszterek és ipari parkok létrehozásának, valamint a modern technológiai megoldások bevezetésének fontosságát.
Harmadszor, a technológiákért folyó globális verseny körülményei között az együttműködés az információs technológia területén stratégiai jelentőségre tesz szert.
Megállapították, hogy mindkét ország jelentős humán tőkével rendelkezik, amelyet elsősorban a digitális készségeket aktívan fejlesztő fiatal népesség alkot. Ebben a tekintetben hangsúlyozták a közös projektek végrehajtásának célszerűségét a szoftverfejlesztés, a digitális platformok, az e-kereskedelem és az innovatív szolgáltatások terén.
Negyedszer, Üzbegisztán és Pakisztán demográfiai szerkezete jelentős potenciált teremt a mélyebb interakcióra az oktatásban, valamint a személyzet képzésében és átképzésében. „Stratégiai szempontból ez hozzájárul az ipari és technológiai együttműködés fenntartható humánerőforrás-bázisának kialakításához, erősíti a gazdaságok közötti kölcsönös függőséget, és megteremti a versenyképességük hosszú távú növekedésének előfeltételeit” – jelentette ki az ISRS képviselője.
Végezetül Umarbek Nuriddinov megjegyezte, hogy „az együttműködés elmélyítése a gazdaság, a technológia és a humán tőke területén megfelel Üzbegisztán és Pakisztán hosszú távú érdekeinek, és megfelel a jelenlegi globális környezetnek”. Szerinte ez az interakció lehetővé teszi a kiaknázatlan potenciál felszabadítását, a nemzetgazdaságok ellenálló képességének növelését, valamint elősegíti a regionális környezet stabilitásához, kiszámíthatóságához és fenntartható fejlődéséhez fűződő kölcsönös érdekeket.
„Dunyo” IA