Magyar származású személy neve kerül fel az Eiffel-toronyra!
Történelmi döntést hozott Párizs városa: az Eiffel-torony első emeletén futó frízen hamarosan nemcsak férfi tudósok, hanem 72 kiemelkedő női kutató neve is aranybetűkkel jelenik meg. A listán olyan legendák szerepelnek, mint Marie Curie vagy Sophie Germain, és egy magyar kötődésű tudós, az erdélyi származású Ullmann Ágnes is csatlakozott hozzájuk.
Magyar tudós neve az Eiffel-torony első emeletén
A kezdeményezést a párizsi önkormányzat, az Eiffel-torony üzemeltetője és a Femmes & Sciences szervezet indította el, hogy helyreállítsák a nők láthatóságát a tudomány történetében. Az 1889 óta kizárólag férfi neveket felsorakoztató „tudományos panteon” így végre kiegyensúlyozottabbá válik – számolt be a Telex.
A lány, aki centrifugát javított – és meghódította a Pasteur Intézetet
Ullmann Ágnes életútja szinte regénybe illő. 1927-ben született Szatmárnémetiben, magyar zsidó családban. A háború, a diktatúrák és az ideológiai nyomás ellenére is kitartott a tudomány mellett. Már fiatalon eldöntötte, hogy mikrobiológus lesz – Paul de Kruif Bacillusvadászok című könyve inspirálta.
Budapesten férjével, Erdős Tamással közösen publikált a Nature-ben a sztreptomicin antibiotikum hatásmechanizmusáról. Később Párizsban, a Nobel-díjas Jacques Monod mellett dolgozva alapvető szerepet töltött be a molekuláris biológia kulcsfogalmainak tisztázásában: nevéhez kötődik többek között a promoter, a lac operon és a katabolit represszió kutatása.
Egy legendás történet szerint a Pasteur Intézetben azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy gond nélkül megjavított egy meghibásodott laborcentrifugát – olyasmit, amit más nem tudott.
Titkos üzenetek, lakókocsi és szökés a vasfüggöny mögül
Az ötvenes évek Magyarországán a tudományt is a politika irányította. A genetika tiltott területnek számított, a rendszer pedig egyre nyomasztóbb lett. Ullmann és férje végül 1960-ban, kalandos körülmények között döntöttek a disszidálás mellett.
Titkos, jóddal láthatóvá tehető üzenetekkel tartották a kapcsolatot párizsi kollégáikkal, majd egy lakókocsi fürdőkádja alá rejtőzve jutottak át a határon. Életveszélyes akció volt, de sikerrel jártak.
Párizsban Ullmann végleg otthonra talált: a Pasteur Intézet tudományos igazgatója, később vezetőségi tagja lett, és még nyugdíjasként is aktívan dolgozott.
Kutatásai ma is életeket mentenek
Tudományos eredményei messze túlmutattak a labor falain. Munkája hozzájárult a szamárköhögés-toxin mechanizmusának feltárásához, amelyet később daganatellenes immunterápiák fejlesztésében is felhasználtak. 2002-ben megkapta a rangos Robert Koch-emlékérmet, a mikrobiológia egyik legnagyobb nemzetközi elismerését.
2019-es halála után a Pasteur Intézet egy épületet nevezett el róla.
Aranybetűkkel a történelemben
A 72 női tudós nevét ugyanúgy, ugyanazon a helyen és tipográfiával vésik fel az Eiffel-toronyra, mint férfi elődeikét. Anne Hidalgo párizsi polgármester szerint a lépés szimbolikus és inspiráló: a jövő generációinak üzeni, hogy a tudományban a nőknek is helyük van.
Ullmann Ágnes neve így nemcsak a tudományos publikációkban, hanem a világ egyik legismertebb műemlékén is fennmarad: egy magyar származású kutató, aki a diktatúrák árnyékából indulva jutott el a globális elismerésig.
Ha lemaradtál róla: