Azizbek Urunov: Üzbegisztán fenntartja magának a jogot, hogy a WTO-megállapodásoknak megfelelően megvédje a gazdaság bizonyos szektorait
Egy újságírókkal tartott találkozón Azizbek Urunov, Üzbegisztán elnökének a WTO-ügyekben megbízott különleges képviselője válaszolt a Dunyo Információs Ügynökség tudósítójának kérdéseire:
-Hogyan illeszkedik a WTO-tagság az „Üzbegisztán – 2030” stratégiához?
-Teljes mértékben összhangban van vele. Üzbegisztán csatlakozási folyamata a Kereskedelmi Világszervezethez gyakorlatilag 2017-ben kezdődött, Shavkat Mirziyoyev elnök vezetésével elindított nagyszabású reformok első napjaiban. Az első években a hangsúly elsősorban a sürgős és rendszerszintű gazdasági reformokon volt.
Ezek között szerepelt a valutapolitika liberalizálása, a külkereskedelmi politika átfogó felülvizsgálata, valamint az importvámok jelentős csökkentése és egyszerűsítése, ami hozzájárult a gazdaságban és a hazai piacon a verseny erősödéséhez.
A WTO-csatlakozási tárgyalások aktív szakasza 2020-ban kezdődött. Ezt megelőzően három-négy éven át az ország szándékosan felkészítette gazdaságát és szabályozási kereteit a WTO követelményeinek teljesítésére. Gyakran felmerül a kérdés, hogy miért tartott ilyen sokáig a csatlakozási folyamat, tekintve, hogy Üzbegisztán már 1994-ben benyújtotta kérelmét. Jelentős előrelépés csak 2020 után történt, mivel addig a gazdaság és szabályozási mechanizmusai objektíven nem feleltek meg a WTO szabványainak.
2016 előtt a külkereskedelem szigorú szabályozás alá tartozott. Például gyakorlatban csak egy korlátozott számú, exportra jogosult vállalkozás létezett, különösen az agrárszektorban. A külföldi gazdasági tevékenység fő résztvevői az állami struktúrák és az ágazati minisztériumokhoz tartozó külkereskedelmi vállalatok voltak.
A WTO elvei azonban minden piaci szereplő számára egyenlő feltételeken és a külkereskedelmi tevékenységekhez való megkülönböztetésmentes hozzáférésen alapulnak. Ezért a reformok részeként a külkereskedelmi politikát átfogóan felülvizsgálták és liberalizálták. Ma már minden vállalkozásnak joga van külföldi gazdasági tevékenységet folytatni.
Ez nem csupán a valuta konvertibilitásának kérdése volt, hanem az egész külkereskedelmi szabályozási rendszer átfogó reformjának része, beleértve az állami vállalkozások kizárólagos jogainak megszüntetését és a versenykörnyezet megteremtését.
Úgy gondolom, nem titok, hogy a WTO-csatlakozási folyamatot az ország elnöke személyesen felügyeli. Az elmúlt két-három évben minőségi áttörés történt, és ma Üzbegisztán a tárgyalási folyamat utolsó szakaszában van.
– Milyen hosszú távú nemzeti érdekeket kíván Üzbegisztán védeni a WTO-hoz való csatlakozásával?
Fejlődő országként Üzbegisztán a WTO-megállapodásoknak megfelelően megőrzi a jogot, hogy bizonyos nehézségek esetén megvédje a gazdaság bizonyos ágazatait. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a WTO alapvető céljai a lakosság jólétének javítása, munkahelyek teremtése és a tagországok fenntartható gazdasági fejlődésének biztosítása.
Stratégiai szempontból a WTO-tagság két fő célt szolgál Üzbegisztán számára.
Az első az export. Aktív exportpolitika és a globális értékláncokba való integráció nélkül gyakorlatilag lehetetlen hosszú távú és fenntartható gazdasági növekedést elérni. A kizárólag a belföldi piacra való támaszkodásnak vannak velejárói. A belföldi piac telítődésével csökken a növekedési potenciál, és a további fejlődés csak a külföldi piacokon való jelenlét bővítésével lehetséges.
A második cél a befektetés, elsősorban a minőségi befektetés. Fontos nemcsak a tőke vonzása, hanem annak technológiai, intézményi és menedzsment értékeinek biztosítása is. A WTO-tagság nemzetközi szinten jelzi, hogy az ország gazdasága átlátható, kiszámítható és befektetőbarát szabályok szerint működik.
Ez további feltételeket teremt az ipar és a szolgáltatási szektor fejlődéséhez. Ma Üzbegisztán GDP-jének körülbelül fele a szolgáltatási szektorból származik, ami hatalmas további növekedési potenciált jelez.
Ezenkívül Üzbegisztán földrajzi elhelyezkedése is jelentős lehetőségeket kínál. Az országot dinamikusan fejlődő piacok veszik körül, mint például Kína, az Európai Unió, a Közel-Kelet és India. Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Katar, Kuvait és más országok aktív gazdasági fejlődése folyamatos keresletet generál a mezőgazdasági és ipari termékek, valamint a szolgáltatások iránt. Ez kedvező feltételeket teremt Üzbegisztán globális értékláncokba való integrációjához.
– Ma már lehetséges-e – legalábbis hozzávetőlegesen, pénzügyi értelemben – becsülni az üzbegisztáni vállalkozások számára az Üzbegisztán WTO-hoz való csatlakozása keretében a vámszabályok eltörléséből származó teljes hasznot?
– Tíz évvel ezelőtt Üzbegisztán GDP-je körülbelül 50 milliárd dollár volt. 2025 végére ez az összeg körülbelül 147 milliárd dollárra emelkedett.
Míg korábban egy 5 milliárd dolláros növekedés a GDP körülbelül 10 százalékát jelentette, ma ez az arány csak körülbelül 3 százalék. Ezért fontosabb nem az abszolút számokról beszélni, hanem a gazdasági növekedés további lendületéről.
A Világbank becslései szerint a WTO-tagság az elkövetkező 5–7 évben körülbelül 17 százalékos további GDP-növekedést eredményezhet. Hosszabb távon a nemzetközi tanulmányok azt mutatják, hogy a WTO-tag fejlődő országok általában évi 1–1,5 százalékos további GDP-növekedést érnek el a nem tagállamokhoz képest.
Még egy évi 1 százalékos további növekedés is, 5, 10 vagy 15 év alatt felhalmozódva, jelentősen átalakíthatja egy ország gazdaságát.
– Mely konkrét eszközök és jogi mechanizmusok fogják védeni Üzbegisztán és üzleti vállalkozásainak érdekeit a WTO-szabályok keretében?
– Elsősorban ez az exportérdekek védelmét érinti. Ma gyakran előfordul, hogy partnereink hajlandóak megvásárolni nyersanyagainkat, de negatívan reagálnak a magas hozzáadott értékű feldolgozott termékek szállítására. Ilyen esetekben diszkriminatív intézkedéseket alkalmazhatnak exportunk korlátozására.
A WTO-tagság lehetővé teszi Üzbegisztán számára, hogy Genfben a vitarendezési mechanizmusok keretében és kétoldalú alapon, a WTO egyetemes elveire támaszkodva kifogást emeljen az ilyen intézkedések ellen. Ez védelmet nyújt az egyoldalú és indokolatlan kereskedelmi korlátozásokkal szemben.
A belföldi piacon a legfontosabb eszközök az úgynevezett kereskedelmi jogorvoslatok – dömpingellenes, kiegyenlítő és védintézkedések – lesznek. Jelenleg Üzbegisztánban dolgoznak ki ezeket a mechanizmusokat szabályozó törvénytervezeteket.
A WTO a fejlődő országoknak hosszabb időtartamot biztosít a védintézkedések alkalmazására: legfeljebb nyolc évet, és különleges feltételek mellett legfeljebb tíz évet. Ezek az eszközök ideiglenes védelmet biztosítanak az import nyomása alatt álló iparágak számára, feltéve, hogy komoly gazdasági kár bizonyítható.
A dömpingellenes intézkedések különösen fontosak. A dömpinget általában a versenytársak piacról való kiszorítására használják, amelyet monopóliumárak kialakítása követ. A WTO jogszabályai lehetővé teszik az országok számára, hogy hatékonyan fellépjenek az ilyen gyakorlatok ellen.
A jogalkotás fejlesztése mellett Üzbegisztán nemzetközi szakértők támogatásával nemzeti szakembereket képez. Feladatuk ezeknek a mechanizmusoknak a gyakorlatban történő kompetens és professzionális alkalmazásának biztosítása a tisztességes verseny és a nemzeti vállalkozások védelme érdekében.
Ha lemaradtál erről: Üzbegisztán elnöke szerint a biztonság nem egy elszigetelt katonai feladat, hanem a digitális korszakban az állam fenntartható fejlődésének többdimenziós alapja
Source: Dunyo IA