Az ukrán őrnagy nyíltan fenyegeti Magyarországot: „Két perc alatt odaérnénk”
Újabb fejezet nyílt a magyar-ukrán diplomáciai feszültségben: egy nyilvánosságra került videón Jevhen Karasz ukrán őrnagy – egyben a radikális C14 szervezet vezetője – katonai beavatkozással fenyegette meg Magyarországot.
Ki áll a fenyegetés mögött?
Jevhen Karasz egy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök által kitüntetett katonai tisztviselő, és egy szélsőséges nacionalista csoport, a C14 vezetője. A szervezet több rasszista megmozdulásért is felelős: 2018-ban például roma családokat kényszerítettek ki otthonaikból, bántalmazták őket, és felgyújtották házaikat. Ezt az akciót maszkos, fegyveres tagjaik követték el.
Habár Ukrajnában a szélsőjobboldal marginális szereplő, hangjuk és tevékenységük időről időre felbukkan a közéletben.
Mit mondott pontosan Karasz?
A Mandiner által megosztott videón látható kerekasztal-beszélgetésen Karasz egyértelműen fogalmaz: Ukrajna nemcsak Oroszországot tekinti ellenségnek, hanem minden országot, amely “ellenségesen viselkedik velük szemben”.
A magyar miniszterelnököt “kis csahosnak” nevezte, majd Magyarországot név szerint említve hozzátette:
„Most egyetlen 128-as jelzésű dandár két percen belül odaérne, ha Orbán hirtelen azt mondaná…”
A mondat befejezetlen maradt, de az üzenet értelmezése azonnal vitát váltott ki. A magyar kormányközeli körök nyílt fenyegetésként értékelik, míg ukrán források szerint a kijelentés inkább hipotetikus forgatókönyv volt, mint konkrét terv.
Miért ilyen feszült a magyar-ukrán viszony?
A Karasz-ügy nem légüres térben történik. Magyarország és Ukrajna kapcsolata 2025-ben tovább romlott, amikor Budapest három ukrán katonai vezetőt tiltott ki az országból, azzal vádolva őket, hogy kényszersorozásban és jogsértésekben vettek részt. Kijev ezt “nonszensz”-nek és provokációnak nevezte, diplomáciai és jogi lépésekkel fenyegetve.
A valódi kérdés azonban nem az, hogy Ukrajna megtámadná-e Magyarországot hanem az, hogy az ilyen retorika mennyire távolítja el egymástól a két országot, és meddig engedheti meg magának Kijev, hogy szélsőséges hangokat toleráljon a saját katonai körein belül.
Az európai uniós ügyekért felelős miniszter is reagált
Bóka János nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy Magyarország határozottan elutasít minden olyan kijelentést, amely egy uniós tagállam elleni katonai fellépést vetít előre.
Bóka szerint felháborító, hogy egy EU-tagságra törekvő ország katonai tisztje ilyen hangnemben beszéljen egy tagállamról.
Kiemelte: A fenyegetésektől nem ijed meg és több olyan EU-politikust is bírált, akik olyan ország csatlakozását támogatják, ahol egy katonai vezető támadással fenyeget egy tagállamot.
Megakadhat Ukrajna uniós csatlakozása?
Az Európai Néppárt vezető politikusai – köztük Manfred Weber – és az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen is támogatják Ukrajna uniós integrációját.
A magyar kormány álláspontja szerint ugyanakkor a csatlakozási folyamat nem lehet automatikus, és minden tagjelöltnek maradéktalanul teljesítenie kell a jogállamisági és biztonsági feltételeket.
Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter nyilatkozatában is hangsúlyozta, hogy Magyarország határozottan elutasít minden olyan kijelentést, amely egy uniós tagállam elleni katonai fellépést vetít előre.
Ez az újabb feszültség a két ország között komoly vitát szíthat az EU bővítési politikájáról.
Mi lesz a következő lépés?
A kérdés most az, hogy Brüsszel és Washington hogyan reagál. Ha az ukrán fél nem határolódik el Karasztól, az diplomáciai repedéseket okozhat Nyugat-Európában is – különösen azoknál a kormányoknál, amelyek amúgy is kétségekkel küzdenek Ukrajna támogatásának mértékével kapcsolatban.
Magyarország számára ez lehet egy alkalom arra, hogy megerősítse narratíváját: Ukrajna nem megbízható partner.
Ukrajna viszont azzal kockáztat, hogy ha nem határolódik el egyértelműen az ilyen kijelentésektől, az egy uniós tagállam fenyegetése miatt saját szövetségesei részéről is politikai elszigetelődéssel nézhet szembe.
Source: Index.hu, Mandiner