Példátlan régészeti leletre bukkantak: 4000 éves, háromdimenziós falfestmény Peruból
Egy 4000 éves falfestményt tártak fel Peruban, és a kutatók szerint ilyen jellegű leletre eddig sem az országban, sem a nemzetközi régészeti anyagban nem volt példa.
A Huaca Yolanda lelőhelyen előkerült lelet mindkét oldalán faragott domborműveket visel, és már most 2025 egyik legjelentősebb felfedezéseként emlegetik.
Egy régészekből álló perui kutatócsoport talált rá a páratlan leletre, ami már hamar felkeltette a tudományos és régészeti világ érdeklődését.Ami igazán páratlanná teszi ezt a leletet, hogy szakértők szerint globális régészetben sem találtak ehhez hasonlót.
Mauricio, a Perui Pápai Katolikus Egyetem régészeti programjának vezetője szerint a felfedezés megerősítette, hogy ez a falfestmény esztétikai, technikai és szimbolikus szempontból is kivételes.
„Ez a lelet több, mint egy művészi teljesítmény. Egy olyan kifinomult világszemléletet és rituális rendszert tükröz, amelyet most kezdünk csak megérteni.”- mondta.
Szent térben, a templom legzártabb részén találtak rá
A falfestmény egy U-alakú templomkomplexumban található, amely 4000 évvel ezelőtt szent építészeti formának számított. Maga az alkotás a legfelső átriumban helyezkedik el – abban a térben, amelyet a szakértők a legzártabb, legceremoniálisabb területként azonosítottak.
Ez az úgynevezett ‘mural’ vagyis falfestmény ritka, sík felületre festett térhatású, faragott elemekkel kombinált alkotás, ráadásul mindkét oldalán domborművek láthatók. A kutatók szerint már önmagában ez is ritkaság, de az igazi meglepetést az ábrázolt jelenetek adják.
A festékanyagok között okker, vörös, fekete és kék pigmenteket azonosítottak, és az első vizsgálatok alapján több festési fázis is elkülöníthető. Ez azt sugallja, hogy a falfestményt hosszabb időn át, több generáción keresztül is használhatták szertartások során.
Egyik oldalán három emberalak követi egymást, mindegyik nagyobb, mint az előző. A sor végén álló figura már nem teljesen emberi: madárfejet visel. A kutatók úgy értelmezik, hogy ez egy szertartásos „átváltozást” jelezhet, vagyis azt a pillanatot, amikor valaki rituális szerepbe lép át.
A jelenet azért is különösen érdekes, mert a korai andoki társadalmakban a sámánok nem csupán vallási vezetők voltak. Sok esetben ők lehettek a közösség legfontosabb tudói is, akik a szertartásokat irányították, a rendet fenntartották, és a hatalom működéséhez szükséges tekintélyt is megteremtették.
„Fontos tudással rendelkeztek a gyógynövényekről és a csillagászatról is. A csillagok és a Nap megfigyelésével képesek voltak előre jelezni az időjárási viszonyokat”– mondta Mauricio, a Perui Pápai Katolikus Egyetem docense.
A perui falfestmény feltárása még csak most kezdődik
A lelet feltárása folyamatosan zajlik, eddig mindössze hat méternyi szakaszt tártak fel, így könnyen lehet, hogy a legizgalmasabb rész még a föld alatt rejtőzik.
A csapat most azon dolgozik, hogy megóvja a lelőhelyet, és a felfedezést a helyi közösség számára is hozzáférhetővé tegye. A munka egyik legnagyobb akadálya a finanszírozás, de már tervezik a további feltárást, konzerválást, radiokarbonos kormeghatározást és részletes pigmentelemzést.
Ezt is érdemes elolvasni, ha szereted az ősi leletekről szóló híreket: