Küszöbön egy újabb háború? Támadásra készen az amerikai csapatok – soha nem látott haderő gyűlt össze a Közel-Keleten
Az Amerikai Egyesült Államok az elmúlt hetekben látványosan megerősítette közel-keleti katonai jelenlétét, és a nemzetközi sajtó szerint mára gyakorlatilag minden készen áll egy Irán elleni esetleges csapásra. Bár Donald Trump amerikai elnök még nem hozott végső döntést, a Pentagon jelentős haderőt vont össze a térségben, ami akár hetekig tartó műveleteket is lehetővé tenne.
A Telex szerint Trump már januárban katonai fellépéssel fenyegette Teheránt az iráni tüntetések véres leverése miatt, de akkor még saját nemzetbiztonsági tanácsadói is óvatosságra intették. Johns Hopkins University professzora, Vali Nasr a The New York Times-nak úgy fogalmazott: az elnök akkor még azelőtt beszélt háborúról, hogy a hadsereg valóban felkészült volna. Ez a helyzet azonban mára megváltozott.
Az Egyesült Államok 13 hadihajót vezényelt a térségbe, és úton van a világ legnagyobb repülőgép-hordozója, a USS Gerald R. Ford, amelyet rombolók és egy atom-tengeralattjáró is kísér. Már korábban a térségben állomásozott az USS Abraham Lincoln hordozó is. A légierő több száz gépet telepített előre, köztük F–22-es vadászbombázókat, tankereket és felderítő repülőket. Közben Patriot és THAAD rakétavédelmi rendszerekkel erősítették az amerikai és szövetséges bázisok védelmét.
Az amerikai értesülések – köztük a CBS News és a CNN beszámolói – szerint a teljes harckészültséghez még néhány hétre lehet szükség, de a katonai infrastruktúra lényegében már most adott. Trump ugyanakkor nyilvánosan továbbra is a diplomáciát hangsúlyozza, miközben a háttérben mérlegeli a katonai opciókat.
A lehetséges célok széles skálán mozognak: az iráni atomlétesítmények és rakétarendszerek megsemmisítésétől egészen a rezsimváltásig. A támadásban várhatóan Izrael is szerepet vállalna. Marco Rubio külügyminiszter a tervek szerint egyeztet Benjamin Netanyahu izraeli miniszterelnökkel, miközben az izraeli haderő is magas készültségben áll.
Teherán közben szintén felkészült. Az iráni hadsereg légvédelmi gyakorlatokat tart, drónokat és hajóellenes rakétákat telepít, és jelezte, hogy szükség esetén képes lezárni a Hormuzi-szorost, amelyen a globális olajkereskedelem jelentős része halad át. A polgári védelem óvóhelyeket alakít ki, a vezetés pedig bunkerhálózatokba húzódott.
Elemzők szerint a legnagyobb kérdés nem is maga a támadás, hanem az, mi történne utána. Egy rezsimváltás hatalmi vákuumot, belső káoszt és regionális instabilitást idézhetne elő. Mivel Iránban nincs erős, szervezett ellenzék, a rendszer megdöntése könnyen elhúzódó konfliktusba torkollhatna.
Trump így egyszerre áll katonai és politikai nyomás alatt: ha támad, súlyos következményekkel kell számolnia, ha viszont visszalép, gyengének tűnhet. A döntés heteken belül megszülethet, de a következményei évekre meghatározhatják a Közel-Kelet sorsát.
Ha lemaradtál: