Mire készül Kína? Hírszerzési információk szerint sunyiban építenek új nukleáris arzenált

Az Egyesült Államok hírszerzési ügynökségei aggodalmukat fejezték ki Kína nukleáris ambíciói miatt, mivel az ország állítólag egy teljesen új generációs nukleáris fegyverarzenál kifejlesztésén dolgozik, amely technológiai szempontból a világ egyik legfejlettebb fegyverrendszerének tulajdonosává teheti Pekinget.
Titkos nukleáris teszt vet árnyékot a fejlesztésekre
Az amerikai hírszerzés több, a jelentésekhez közel álló forrása szerint Kína legalább egy titkos robbantásos kísérletet hajtott végre 2020 júniusában az északnyugat-kínai Lop Nur létesítményben – szemlézte a Portfolio a CNN beszámolóját. Ez a lépés megsértette az 1996 óta érvényben lévő önkéntes kísérleti moratóriumot. A robbantás szeizmikus adatai 2,75-ös erősséget jeleztek, ami a szakértők szerint összhangban áll egy nukleáris teszttel, és nem magyarázható bányászati robbantással vagy földrengéssel.
A teszt állítólag a következő generációs nukleáris rendszerek fejlesztéséhez kapcsolódott, többek között olyan rakétákhoz, amelyek egyszerre több, miniatürizált robbanófejet képesek célba juttatni. Emellett Kína alacsony hatóerejű, taktikai nukleáris fegyverek fejlesztését is megkezdhette, amelyeket elsősorban regionális konfliktusokban, például egy Tajvannal kapcsolatos válság esetén vethetne be.
Modernizáció a stratégiai verseny jegyében
Kína 1964 óta rendelkezik nukleáris arzenállal, ám az Egyesült Államok és Oroszország készleteihez képest eddig elmaradt. Az elmúlt években azonban a világ leggyorsabb ütemű nukleáris bővítését hajtotta végre, célja, hogy fenntartható stratégiai versenyhelyzetet teremtsen az Egyesült Államokkal. Egy 2024-es amerikai védelmi hírszerzési jelentés szerint a modernizáció nemcsak új fegyverek fejlesztését célozza, hanem a meglévő rendszerek túlélőképességének és megbízhatóságának növelését is.
Az amerikai tisztviselők szerint Kína nukleáris doktrínája is változóban lehet: habár az ország évtizedek óta az elvet, miszerint ők nem fogják elsőnek használni ezeket a fegyvereket (“no first use”), a 2023-as globális kormányzási javaslatában már nem szerepelt kifejezetten ez a vállalás, ami találgatásokat indított a stratégia esetleges módosulásáról.
Peking visszautasítja a vádakat
A kínai nagykövetség washingtoni szóvivője, Liu Pengyu kategorikusan visszautasította az amerikai állításokat, és politikai manipulációnak nevezte azokat. A Pentagon hivatalosan nem kommentálta az egyes hírszerzési értékeléseket.
Az amerikai tisztviselők szerint azonban Kína fejlesztései – a fegyverek gyors bevethetősége, pontossága és túlélőképessége – bizonyítják, hogy az ország komolyan veszi nukleáris képességeinek megbízhatóságát, félelmeivel összhangban, hogy egy esetleges amerikai megelőző csapás veszélyeztethetné válaszcsapási képességét.
Globális biztonsági kihívás
Kína nukleáris ambíciói a globális fegyverzet-ellenőrzés és stratégiai stabilitás szempontjából is érdekesek. Szakértők szerint a gyors bővítés és modernizáció új katonai és diplomáciai kihívásokat teremthet, különösen az Egyesült Államok és szövetségesei számára. Peking nukleáris programja, amely korábban elsősorban önvédelemre és elrettentésre épült, mára a technológiai fölény és a stratégiai biztonság biztosítását szolgálja.
Ha lemaradtál:

