Bajban a közösségi média platformok: Európa szigorít, Magyarország előtt a döntés
Történelmi jelentőségű perek zajlanak az Egyesült Államokban: a Meta (Facebook, Instagram) és a TikTok közösségi médiaóriások azzal a váddal néznek szembe, hogy tudatosan függőséget okozó mechanizmusokat építettek rendszereikbe, miközben nem biztosították a fiatalok védelmét a káros tartalmakkal szemben.
Milliárdos bírságok és perek
Az etikátlan algoritmusoknak és mechanizmusoknak köszönhetően az elmúlt években ezek a közösségi média platformok komoly pénzbüntetésekkel is szembesültek gyermekvédelmi és adatvédelmi hiányosságaik miatt.
A Meta több mint 2,7 milliárd eurós GDPR-bírságot kapott az EU-ban, a TikTok pedig összesen mintegy 890 millió eurót, köztük 530 milliót az adatok Kínába történő továbbítása miatt, valamint 345 milliót a kiskorúak profiljainak alapértelmezett nyilvánossága miatt.
Jelenleg további perek zajlanak Los Angelesben és Új-Mexikóban ezen platformok ellen, ahol még a Facebook alapítója, Mark Zuckerberg is személyesen tanúskodott. Ezek a jogi megmozdulások mérföldkőnek számítanak a közösségi média felelősségre vonásában.
16 év alatt legyen tilos?
Az Európai Parlament még tavaly októberben olyan javaslatot terjesztett elő, amely 16 évben határozná meg a közösségi média használatának alsó korhatárát szülői hozzájárulás nélkül.
A képviselők novemberben nagy arányban megszavazták az indítványt, jelezve, az Unió kész egységes minimumszabályt alkotni a gyermekek online védelmében.
A javaslat 16 éves korhatárt ír elő a közösségi média, videómegosztó platformok és AI-alapú alkalmazások használatára szülői hozzájárulás nélkül, míg 13–16 év között csak szülői engedéllyel engednék a hozzáférést. Bár az állásfoglalás nem kötelező, erős politikai jelzés az Európai Bizottság felé a jogszabályok szigorítására.
A parlament továbbá szigorúbb végrehajtást sürget, ideértve a függőségre hajlamosító tervezési elemek – például automatikus lejátszás vagy végtelen görgetés – tiltását, az életkor-ellenőrző rendszerek hatékonyságát, valamint a vezető menedzserek személyes felelősségre vonhatóságát súlyos megsértések esetén.
Bár a végrehajtás részletei, különösen az életkor-ellenőrzés technikai megoldásai, még viták tárgyát képezik, az irány egyértelmű.
Ausztrália és az uniós tagállamok lépnek
A szabályozási hullám nem áll meg Európánál. Ausztrália az elsők között vezetett be szigorú intézkedéseket a kiskorúak közösségimédia-hozzáférésének korlátozására.
Több uniós tagállam – köztük Franciaország és Spanyolország – szintén saját szabályozással egészítené ki az uniós keretet, különösen az algoritmusok átláthatósága és a szülői kontroll erősítése terén. A cél mindenhol ugyanaz: csökkenteni a túlzott képernyőidőt és a káros tartalmakkal való találkozás kockázatát.
Magyarország előtt a kérdés
Magyarországon jelenleg nincs átfogó, 16 év alattiakat célzó, kifejezett tiltás, az uniós kezdeményezés azonban előbb-utóbb hazai döntést is kikényszeríthet.
Megoldás lehet a kötelező életkor-ellenőrzést bevezetése a legnépszerűbb platformokon, digitális médiatudatossági oktatást biztosítani az iskolákban, és előírni a cégek számára a legkárosabb, addiktív funkciók,például végtelen görgetés vagy automatikus videólejátszás eltávolítását.
Emellett a hazai szabályozásnak lehetőséget adhat arra, hogy a vállalatok vezetőit személyesen is felelősségre vonják, ha súlyosan megszegik a gyermekvédelmi előírásokat. Így Magyarország egyszerre védhetné a fiatalokat és követhetné a külföldi szabályozásokat.
Forrás: APnews.com
Ha lemaradtál volna: