Ezt akarja visszaszerezni Trump? Rég elhagyott grönlandi katonai bázist talált meg a NASA
Több mint hat évtizeddel a kiürítése után újra a figyelem középpontjába került egy hidegháborús létesítmény, ugyanis a tudósok véletlenül bukkantak rá a Grönland jégtakarója alatt mélyen eltemetett egykori amerikai katonai bázis maradványaira. A felfedezést a NASA kutatói tették még 2024 áprilisában egy radaros felmérő repülés közben.
A szakemberek eredetileg a jég vastagságát és szerkezetét vizsgálták, amikor a műszerek váratlanul egy hatalmas, mesterséges szerkezet körvonalait mutatták ki mintegy 30 méterrel a felszín alatt. A vizsgálatok hamar megerősítették, hogy a jel a legendás Camp Century maradványait mutatja, amelyet az 1950-es évek végén épített az amerikai hadsereg.
A NASA megtalálta az elveszett várost a jég alatt
A bázis 1959 és 1960 között épült, hivatalosan tudományos kutatóállomásként, valójában azonban egy nagyszabású katonai terv része volt. A hidegháború idején az Egyesült Államok nukleáris rakétákat akart elrejteni a jégpáncél alatti alagutakban, a lehető legközelebb a Szovjetunióhoz. A projekt szerint akár 600 rakétaindító állást is kialakítottak volna, és több tízezer négyzetkilométernyi alagútrendszert is terveztek.
A komplexum lényegében egy föld alatti kisvárosként működött. A Popular Mechanics szerint a mintegy 21 alagút közel három kilométer hosszan húzódott, és minden fontos létesítmény megtalálható volt bennük, többek között egy kórház, szállások, raktárak, szórakozóhelyiségek, sőt még templom és színház is. Az energiaellátást egy mobil nukleáris reaktor biztosította, amely fűtést és áramot szolgáltatott a szélsőséges környezetben.
A tudományos kutatások ugyan részben fedősztoriként szolgáltak, mégis jelentős eredményeket hoztak. A Camp Century kutatói végezték az első mélyfúrásos jégmintavételeket, amelyek bizonyították, hogy Grönland területét több százezer éve zöld növényzet és gazdag élővilág borította.
Erről hallottál? Grönland és az Egyesült Államok története jóval régebbre nyúlik vissza: korábban már az inuit közösségeket is veszélybe sodorták az amerikai érdekek. És arról, hogy Trump törekvései a grönlandi klímakutatást és a Föld jövőjét is veszélyeztethetik?
Miért hagyták el a bázist, amellyel ekkora terveik voltak?
Már néhány év után kiderült, hogy a projekt technikailag szinte kivitelezhetetlen. A jégtakaró folyamatos mozgása deformálta az alagutakat, ami veszélyessé tette a működést. Már néhány év után repedések és szerkezeti problémák jelentkeztek, így a bázist 1967-ben végleg bezárták. Bár a nukleáris reaktort elszállították, jelentős mennyiségű hulladék maradt a jég alatt. Becslések szerint több tízezer liter radioaktív és vegyi anyagot, valamint biológiai hulladékot hagytak ott az amerikaiak.
A klímaváltozás új veszélyt jelent
A legnagyobb aggodalmat ma már nem a hidegháború emlékei, hanem a környezeti kockázat okozza. A szakértők szerint a felmelegedés miatt a grönlandi jégtakaró a század végére olvadni kezdhet a bázis területén. Ha ez bekövetkezik, a több tízezer liter radioaktív és vegyi hulladék a felszínre kerülhet. A kutatók hangsúlyozzák: jelenleg a bázis továbbra is mélyen a jégbe zárva fekszik, és a mostani radaros feltérképezés – amely háromdimenziós képet adott a szerkezetről – azt mutatja, hogy a létesítmény meglepően jó állapotban maradt fenn.