Hivatalosan csak ötezer éves a piramis, de az előkerült nyomok alapján valójában sokkal régebbi titkokat őrizhet.
A világ egyik legismertebb építménye, Hufu piramisa egy újabb meghökkentő elmélet miatt ismét a figyelem középpontjába került. Egy kutató szerint ugyanis nem az ókori egyiptomiak emelték, hanem egy titokzatos, 12.000 évvel ezelőtt létezett „szupercivilizáció”. Ha ez igaz, az alapjaiban rengetné meg mindazt, amit az emberi történelemről gondolunk, hívja fel a figyelmet a LADbible.
A piramis a szupercivilizáció öröksége?
Antonio Ambrosio ókortudós „A gízai piramisok: Egy ismeretlen civilizáció öröksége” című művében azt állítja, hogy a három legismertebb gízai építmény nem az egyiptomiak műve. Szerinte az ókori egyiptomiak csupán örökölték ezeket az építményeket egy náluk sokkal korábbi, mégis fejlettebb civilizációtól.
Az ókori egyiptomi civilizáció nagyjából ötezer évvel ezelőtt teljesedett ki, majd dinasztiák sora alatt virágzott. A legismertebb piramis a negyedik dinasztia fáraójának, a görögül Kheopszként is ismert Hufu síremlékeként épült körülbelül 4600 évvel ezelőtt. Legalábbis hivatalosan – de Ambrosio szerint a történet ebben az esetben nem ilyen egyszerű.
Miért kételkednek sokan az egyiptomi eredetben?
Az alternatív elmélet egyik fő érve az, hogy a későbbi, kisebb piramisok minősége elmarad a Nagy Piramis precizitásától. Ha az egyiptomiak képesek voltak egy ilyen monumentális és tökéletes arányú építményt létrehozni, miért nem tudták megismételni ugyanazt a bravúrt később?
Ambrosio szerint azért, mert a későbbi építmények „a már létező struktúrák tökéletlen utánzási kísérletei”, és úgy véli, az egyiptomiak valójában kisajátították az előttük létező civilizáció alkotásait.
További vitatott pont a Nagy Szfinx felszínén látható erózió. Egyesek szerint az eső okozta kopás arra utal, hogy az emlékmű olyan időszakban készült, amikor Egyiptom éghajlata jóval csapadékosabb volt – több ezer évvel az ókori egyiptomi civilizáció kialakulása előtt.
Mit mond a hivatalos tudomány?
A tudomány jelenlegi állása szerint nem kérdés, hogy az ókori egyiptomiak voltak az építészek. Bár az építési technikák minden részlete ma sem ismert, és a piramisok különböző rejtett részeit a kutatók csak a közelmúltban fedezték fel a kutatók, számos régészeti bizonyíték támasztja alá a hivatalos álláspontot.
Például feljegyzések kerültek elő hajósokról, akik követ szállítottak Gízába, eszközökről, amelyekkel a köveket formálták, és az állatokról, amelyek a munkások élelméül szolgáltak. Az építmény belsejében pedig ma is megtalálható a nagy fáraó szarkofágja, bár a sír kincseit valószínűleg már az ókorban kifosztották.
Abban egyetérthetünk, hogy a gízai nagy piramis az emberiség egyik leglenyűgözőbb mérnöki teljesítménye. De vajon valóban egy elveszett, 12.000 éves szupercivilizáció hagyatéka lenne, vagy ez is csak a számos szenzációhajhász összeesküvés-elmélet egyike?