A szakemberek korábban azt gondolták, hogy egy járvány végzett velük, de valójában egy brutális népirtás áldozatai vannak a sírban.
Döbbenetes régészeti felfedezés rázta meg a tudományos világot: egy majdnem háromezer éves tömegsírban 77 ember maradványait találták meg egymásra halmozva Szerbiában. A sír a Gomolava nevű régészeti lelőhelyen került elő, nem messze Újvidéktől, derül ki a Daily Star beszámolójából.
A kutatók eredetileg teljesen másra számítottak, úgy vélték ugyanis, hogy egy ősi faluközösség tagjait találják majd meg, akiket egy járvány pusztított el. Az ásatások azonban egészen más, sokkal sötétebb történetet tártak fel, amelyről Barry Molloy, a University College Dublin docense számolt be.
Brutális erőszak nyomai a tömegsírban
A tömegsír az egyik legkorábbi bizonyítéka lehet annak, hogy bizony már évezredekkel ezelőtt is volt példa népirtásra. Molloy szerint: „Amit Gomolaván találtunk, azt mutatja, hogy a vaskor kezdetén a térség feletti ellenőrzés visszaszerzése széles körű és rendkívül erőszakos összecsapásokkal járhatott a rivális csoportok között.”
Néhány áldozat koponyáján törések látszanak, mások csontjain nyíl, lándzsa vagy kard által okozott sebek nyomai figyelhetők meg. A legtöbb csontvázon azonban nem találtak közvetlen sérüléseket, ami még rejtélyesebbé teszi a népirtás pontos eseménysorát.
És a DNS-vizsgálatok újabb meglepetést hoztak: az elhunytak többsége nem állt rokonságban egymással. A sírban sok fiatal nő és lány maradványát találták meg, akik az adott korban értékes rabszolgák lehettek volna.
Ez nem rablás volt, hanem népirtás
Az egyik legfurcsább részlet az, hogy a halottakat nem fosztották ki. A csontvázak mellett komolynak számító értékek, hajpántok, karkötők és gyűrűk kerültek elő. „A holttesteket nemcsak, hogy nem fosztották meg értéktárgyaiktól, hanem mintha felajánlásokat tettek volna egy rituálé keretében” – mondta Molloy. A szakember szerint egyértelműen tudatos döntés született arról, hogy kiket ölnek meg.
Sőt, a sírban sertések, juhok és kecskék maradványait is megtalálták szétszórva, ami a kutatók szerint hatalmi demonstráció lehetett. „Ezzel azt akarták megmutatni, hogy hatalmuk van olyan dolgok elpusztítására is, amelyeket egyébként értékes lenne megtartani” – tette hozzá a kutató.
Menekültek lehettek az áldozatok
A vizsgálatok szerint az áldozatok valószínűleg különböző falvakból származtak, és egyszerre, ugyanazon a helyen ölték meg őket. „A támadó és az áldozat a legtöbb esetben nem egymással szemben állt” – állapították meg a kutatók. Hozzátették: „A támadók magasabbról támadhattak, például lóhátról. Vagy pedig az áldozatok kiszolgáltatott helyzetben voltak, például a földön feküdtek vagy menekültek.”
A kutatás végkövetkeztetése szerint az embereket valószínűleg összegyűjtötték, majd fenyegetéssel egy helyre terelték. A szakértők úgy vélik, hogy a kivégzés szándékosan nyilvános és elrettentő esemény lehetett. A népirtás üzenete világos volt: aki idegenként közeledik a területhez, az hasonló sorsra juthat.
Érdekesség egyébként, hogy ez nem az egyetlen komoly eredmény, amelyet az elmúlt időszakban felmutathatnak a régészek Közép-Európában. Ugyanis amint arról nemrégiben beszámoltunk, egy román kórház alatt 2000 éves római temetőt találtak a szakemberek.