Brüsszel új szabályt akar – de a tagállamok már most nemet mondanak?
Egyre nagyobb vita bontakozik ki Brüsszelben arról, ki irányítja valójában az Európai Unió külpolitikáját. Ursula von der Leyen legutóbbi lépései több tagállamban is komoly ellenállást váltottak ki.
Új reform Brüsszelben: megszűnhet az egyhangúság?
Ursula von der Leyen ismét felvetette az Európai Unió külpolitikai döntéshozatalának reformját. Az Európai Bizottság elnöke szerint az egyhangúsági szabály egyre inkább akadályozza az EU gyors reagálását a globális válságokra.
A javaslat lényege az lenne, hogy bizonyos külpolitikai kérdésekben a tagállamok minősített többséggel döntsenek, így egyetlen ország ne tudja blokkolni a közös álláspontot. Von der Leyen szerint ez erősítené az EU geopolitikai hitelességét és cselekvőképességét.
A kezdeményezés azonban egyelőre kevés támogatást kap a tagállamoktól, amelyek nem szívesen mondanának le vétójogukról.
A háttérben az ukrajnai támogatás
A vita most különösen élesen került elő, miután Magyarország blokkolta az Ukrajnának szánt, mintegy 90 milliárd eurós közös hitelcsomagot. A támogatás megerősített együttműködés keretében valósulna meg, azonban Budapest ellenállása ismét rámutatott az uniós döntéshozatal egyik legnagyobb gyengeségére.
Brüsszelben egyre többen tartanak attól, hogy az egyhangúság miatt az EU nem tud egységesen fellépni a legfontosabb geopolitikai kérdésekben. Ugyanakkor sok tagállam szerint a vétójog a nemzeti szuverenitás egyik utolsó garanciája az uniós rendszerben.
Irán miatt robbant ki az új diplomáciai vita
A feszültséget tovább növelte az iráni konfliktus, amelynek első napjaiban Ursula von der Leyen több mint egy tucat telefonhívást bonyolított európai és Perzsa-öböl menti vezetőkkel. Diplomáciai források szerint a bizottság elnöke még a teheráni vezetés esetleges megváltozására is utalt.
Több uniós politikus szerint azonban ez a szerep nem a bizottsági elnököt illeti meg. Az EU külpolitikájának koordinálása hivatalosan a külügyi és biztonságpolitikai főképviselő, Kaja Kallas feladata.
Nathalie Loiseau francia európai parlamenti képviselő élesen bírálta a történteket. Mint fogalmazott, „szinte hallucinációnak tűnt”, amikor azt látta, hogy von der Leyen a Perzsa-öböl államainak vezetőivel tárgyal anélkül, hogy erre hivatalos felhatalmazása lenne.
„Az EU nevében beszél – egyeztetés nélkül?”
Több diplomata szerint a probléma nem pusztán az, hogy a bizottsági elnök aktívan részt vesz a diplomáciában, hanem az, hogy időnként úgy fogalmaz meg politikai elképzeléseket, mintha azok az egész Európai Unió álláspontját tükröznék.
Egy magas rangú uniós diplomata szerint ez könnyen zavart okozhat a nemzetközi partnerek számára.
„Az a gond, hogy a bizottság elnöke ötletekkel áll elő, miközben úgy tűnhet, mintha az EU-t kötelezné el – anélkül, hogy előzetesen egyeztetne a tagállamokkal” – fogalmazott.
A bírálatok szerint az iráni konfliktus kezelése csak egy a több vitás kérdés közül. Több kormány már korábban is kifogásolta a bizottság szerepét Ukrajna EU-csatlakozásának felgyorsításában vagy Donald Trump úgynevezett „Béketanácsához” való viszonyában.
Brüsszel visszavágott a kritikákra
Az Európai Bizottság határozottan visszautasította a vádakat. A testület szóvivője szerint a világ vezetőivel való kapcsolattartás a bizottság elnökének természetes feladata, és von der Leyen csupán a szerződésekben rögzített felelősségét gyakorolja.
Hangsúlyozták azt is, hogy az EU hivatalos álláspontját az iráni konfliktusról valójában Kaja Kallas ismertette egy, a 27 tagállammal egyeztetett közleményben, írta a Portfolio.
Ha lemaradtál volna: