A legmodernebb technológia segített hozzá az elképesztő felfedezéshez, Nagy Sándor életéről minden eddiginél többet tudhatunk meg.
Több mint kétezer évnyi rejtőzködés után jelentették be a régészek: végre sikerült azonosítaniuk az egyik legendás, eddig elveszettnek hitt várost, amelyet maga Nagy Sándor alapított. A szakemberek szerint a település az ókori világ egyik kulcsfontosságú kikötője lehetett, amely összekötötte Mezopotámia belső területeit a Perzsa-öböl kereskedelmi útvonalaival.
A város az úgynevezett „Tigris-menti Alexandria” lehetett, amely a mai Dél-Irak területén, a Perzsa-öböl közelében feküdt. Az első jelentések szerint a felfedezés minden várakozást felülmúlt, hívja fel a figyelmet a Daily Star.
Nagy Sándor birodalmának fontos láncszeme
A települést a Kr. e. 4. században alapította a makedón hódító, aki hadjáratai során hatalmas birodalmat épített ki Görögországtól egészen India határáig. Nagy Sándor számos várost nevezett el – szerényen saját magáról – Alexandriának, amelyek közül a világítótornyáról és legendás könyvtáráról is híres egyiptomi lett a legismertebb.
Ez a bizonyos Tigris-menti Alexandria viszont annyira nem akart előkerülni, hogy évszázadokon át inkább tűnt mítosznak, mint valódi földrajzi helynek. A történészek és régészek sokáig csak ókori forrásokból ismerték a várost, amelyek hitelessége azonban soha nem garantálható.
De a mostani kutatások szerint a feltárt terület tökéletesen megfelel annak a stratégiai fontosságú helynek, amelyről a történelmi beszámolók szólnak. Valóban egy olyan kikötőről lehet szó, amely a Tigris folyón érkező kereskedelmet közvetlenül a tengeri útvonalakhoz kapcsolta.
Egy hatalmas ókori város nyomai
A város fénykorában kulcsfontosságú csomópont lehetett az áruk, az emberek, persze az új ötletek áramlásában. A Mezopotámiából érkező kereskedők innen indultak tovább a Perzsa-öböl és az Indiai-óceán felé, így ez az Alexandria valódi kaput nyithat az ókori világ felé.
Az évszázadok során azonban a természet és a történelem eltüntette a nyomait. A Tigris folyó többször megváltoztatta medrét, az áradások pedig vastag üledékréteggel fedték be az egykori partvonalakat és településeket. Ehhez járult a birodalmak felemelkedése és bukása, a kereskedelmi útvonalak átalakulása, valamint a modern kori háborúk pusztítása is.
A modern technológia fedte fel a titkot
A régészek végül a mai csúcstechnológia segítségével jutottak el az áttöréshez. Precíziós geofizikai vizsgálatok és óriási felbontású drónfelvételek segítségével sikerült feltérképezniük a föld alatt rejtőző várost.
A mérések erődítményfalakat, szabályos utcahálózatot, várostömböket és ipari negyedeket rajzoltak ki. Sőt, a kutatók templomkomplexumok, kemencékkel és olvasztókkal felszerelt műhelyek, valamint egy kikötőből és csatornákból álló vízi infrastruktúra nyomait is azonosították.
Óriási méretű metropolisz lehetett
A feltárt város mérete szintén elképesztő. A kutatók becslése szerint körülbelül 6,5 négyzetkilométeres területet foglalhatott el, ami a kor legnagyobb városait is eléri, vagy akár meg is haladja.
Ha a további vizsgálatok is megerősítik az eredményeket, akkor a felfedezés óriási segítséget nyújthat abban, hogy a történészek pontosabb képet kapjanak Nagy Sándor birodalmáról és az ókori kereskedelmi hálózatokról.