Egy építkezés során bukkantak rá a föld alatti járatra, amelyről később kiderült, hogy egy ritka római kori vízrendszer része lehetett.
A rendkívül ritka római kori vízcsatornát a törökországi Trabzon városában végzett városrehabilitációs munkálatok során fedezték fel– számolt be róla a Turkiye Today.
A szakértők szerint a 300–400 méter hosszú, boltozatos szerkezet Törökországban egyedülálló, és fontos új információkat adhat a térség római kori történetéről.
A föld alatti csatornára a város Comlekci nevű negyedében találtak rá, amikor üreges szerkezetbe ütköztek az építkezések közben. A hatóságok először a katasztrófavédelem szakembereit hívták a helyszínre, akik gázméréseket végeztek, mivel fennállt a veszélye, hogy a járatban mérgező gázok halmozódtak fel.
Miután a szükséges engedélyeket megszerezték, a Trabzoni Múzeum és a Karadeniz Műszaki Egyetem régészei és művészettörténészei vizsgálták meg részletesen az alagutat.
Két évezredes mérnöki munka
A csatorna nagyjából 1,5–2 méterrel a felszín alatt húzódik, és körülbelül 2 méter széles és magas. Közepén egy mintegy 1,2 méter széles vízcsatorna fut, két oldalán pedig keskeny járófelületek találhatók, amelyeken egykor a karbantartást végző munkások közlekedhettek.
Átfogó vizsgálat után pedig a szerkezet építési technikája és az alkalmazott anyagok alapján a csatorna a korai római korszakban, valószínűleg Traianus vagy Hadrianus császár uralkodása idején épülhetett, vagyis közel 2000 éves lehet.
A mostani Törökországban talált csatorna boltozatát szintén gondosan faragott kőből alakították ki, a falak egyes részeit pedig vastag vakolattal szigetelték, hogy megakadályozzák a víz elszivárgását.
A kutatók szerint a csatorna az Arafilboyu csomópont környékéről halad a tengerpart felé, a történelmi Trabzon kikötője irányába. Emiatt elképzelhető, hogy a rendszert a kikötő vagy egy közeli település vízellátására építették.
Az ilyen rendszerek gyakran évszázadokon át működtek, és sok esetben a későbbi korszakokban is tovább használták vagy átalakították őket.
Ma már mást a csatorna
A kutatók szerint a csatorna nem teljesen egyenes vonalban halad, hanem több helyen kanyarodik és szögben megtörik, ami valószínűleg a víz áramlásának szabályozását szolgálta. A járat alján lépcsőszerű kialakítás is megfigyelhető, amely szintén segíthetett a víz sebességének csökkentésében.
A szakemberek arra is rájöttek, hogy a csatorna ma már nem az eredeti funkcióját tölti be. A falakon több olyan nyílást találtak, amelyeket feltehetően az oszmán korban vagy a Török Köztársaság korai időszakában vágtak, hogy a szerkezetet a városi szennyvízrendszerhez csatlakoztassák. Ennek következtében jelenleg szennyvíz folyik benne.
Mehmet Yavuz professzor, a Karadeniz Műszaki Egyetem művészettörténeti tanszékének vezetője szerint a felfedezés a kutatókat is váratlanul érte.
„A felfedezés meglepetésként ért bennünket. Korábban nem gondoltuk, hogy ezen a területen a római vagy a hellenisztikus korban ilyen intenzív lakottság lehetett” – mondta.
A kutatók feltételezik, hogy a csatorna eredetileg ivóvíz szállítására szolgált, és a közeli kikötő irányába vezethetett. Elképzelhető az is, hogy kapcsolatban állt a római Satala katonai táborával, amely a birodalom egyik fontos keleti erődje volt.
A lelőhelyet időközben védelem alá helyezték, bár a beszámolók szerint az építkezési munkák során egyes részei megsérültek. A szakemberek szerint további tisztításra és feltárásra lesz szükség ahhoz, hogy a csatorna teljes hosszát és kapcsolódó építményeit feltárják, és a jövőben akár turisztikai látványossággá is válhat, ha sikerül megfelelően megőrizni.
Ha érdekel az ókori Róma világa, korábbi cikkünkben azt is bemutattuk, mennyit keresett egy római legionárius, és milyen fizetést kaptak a birodalom katonái.
A kiemelt kép csak illusztráció. Forrás: Depositphotos.com