Óriási fordulatot jelent a csillagászok legfrissebb felfedezése: minden feltétel adott, hogy az életet hordozza ez az aszteroida.
Itt a várva várt bejelentés: szakértők a Ryugu nevű, 900 méter széles aszteroida mintáiban megtalálták az összes alkotóelemet, amely a DNS létezéséhez szükséges. Ez az áttörés nem csupán a genetika rajongóit lepi meg, hanem alapjaiban írhatja át az élet keletkezésével kapcsolatos elképzeléseinket. Úgy tűnik ugyanis, hogy az élethez szükséges molekulák sokkal elterjedtebbek lehetnek a világegyetemben, mint eddig gondoltuk.
A Daily Star beszámolója szerint a Ryugu aszteroida mintáit a űr- és földtudományi ügyekkel foglalkozó japán ügynökség, a JAMSTEC kutatói vizsgálták, és eredményeiket nemrégiben az egyik legismertebb tudományos folyóiratban publikálták. A vizsgálatok során a kutatók a DNS, valamint a kevésbé ismert, de nagyon is fontos RNS teljes úgynevezett „kanonikus nukleobázis” készletét fedezték fel az égitesten.
Mit jelent ez az emberiség számára?
A tanulmány vezető szerzője, Toshiki Koga biogeokémikus az élet utáni kutatás szempontjából igyekezett elmagyarázni a felfedezés jelentőségét. Gyorsan eloszlatta azt a félreértést, miszerint az aszteroidán valaha is idegen élet létezett volna. „Nem jelenti azt, hogy valaha élet volt a Ryugu-n. Inkább az mutatja, hogy a primitív aszteroidák képesek lehetnek előállítani és megőrizni az élet keletkezéséhez szükséges kémiai molekulákat” – húzta alá.
Érdekesség, hogy az elmúlt időszakban ez már nem az első eset, amikor olyan felfedezésre kerül sor, ami szó szerint megváltoztathatja az életünket. Nemrégiben például kutatók olyan „lehetetlen” óriásbolygót találtak, amely újraírhat mindent, amit a világegyetemről tudunk.
A nukleobázisok világa
A nukleobázisokat kémiai szerkezetük alapján két csoportra osztjuk. Az adenint és guanint tartalmazó kettős gyűrűs molekulákat „purinoknak”, míg a citozint, timint és uracilt egyetlen gyűrűs struktúrájuk miatt „pirimidineknek” nevezik.
A Ryugu mintáiban mind az öt nukleobázist megtalálták. A kutatók a tanulmányban azt írták, hogy „az aszteroidák és meteoritok változatos nukleobázisainak felfedezése bizonyítja jelenlétük széleskörűségét a Naprendszerben, és megerősíti azt a hipotézist, miszerint a szénben gazdag aszteroidák hozzájárulhattak a korai Föld prebiotikus kémiai készletéhez.”
Nem ez a legelső ilyen aszteroida
Talán meglepő, de a mostani nem a legelső első eset, amikor egy aszteroidán megtalálták a DNS összes építőelemét. 2023-ban a NASA a Bennu nevű aszteroidán is azonosította ugyanezeket a nukleobázisokat. A két különböző aszteroidán fellelt DNS-összetevők egyértelműen arra utalnak, hogy ezek a molekulák a Naprendszerben valóban gyakoriak lehetnek.
César Menor Salván, az Alcalá Egyetem asztrobiológusa – aki nem vett részt a kutatásban – szintén igyekezett hűteni a kedélyeket: „Ne sugalljuk azt, hogy az élet az űrben keletkezett.” Ugyanakkor hozzátette: „A Ryugu és a Bennu eredményei alapján nagyon világos képet kapunk arról, hogy mely szerves anyagok képesek kialakulni prebiotikus körülmények között bárhol az univerzumban.”
Azt mindenesetre egyértelműen leszögezhetjük, hogy a felfedezés új fejezetet nyithat az élet eredetének kutatásában, és tovább erősíti azt a gondolatot, hogy az élet építőkövei a világűrben széles körben elterjedtek lehetnek.
Kiemelt kép: depositphotos.com