Magyarország kicsi ország a Föld felszínéhez képest, mégis megannyi meglepetést tartogat. Baranya megyében, Pécstől alig félórányira, az alig 300 lelket számláló Magyarmecske mellett rejtőzik Közép-Európa legnagyobb ismert meteorkrátere. Bár a felszínen ma már semmi nem látszik belőle (több mint ezer méternyi üledék fedi), a geofizikai mérések szerint egy hatalmas, 2–3 kilométer átmérőjű kráter húzódik a föld mélyén. A becsapódás körülbelül 300 millió évvel ezelőtt, a karbon-perm időszakban történt.
Az ELTE és az Eötvös Loránd Geofizikai Intézet kutatói 2007-ben kezdtek el foglalkozni a területen mérhető koncentrikus geofizikai anomáliával. Korábban a terep furcsa elektromos ellenállását és a kőzetek csökkent szilárdságát egy vulkáni múlt nyomának hitték, azonban a pontos mérések és a különböző módszerekkel végzett vizsgálatok végül más magyarázathoz vezettek: egy meteorit csapódott be a földbe, ami óriási energiájával a kőzeteket összetörte, a széntartalmukat pedig grafittá préselte.
A világon egyedülálló felfedezés
A magyarmecskei kráter különlegessége, hogy ez lehet az első a világon, amelyet kizárólag geofizikai anomáliák alapján fedeztek fel. Mivel a kráter 600–800 méter vastag fiatalabb üledékkel van fedve, és a felszín nem mutat jellegzetes formát, fúrással lehetne közvetlenül igazolni a meteoritbecsapódást, de a helyi 300 fős közösség számára egy ilyen vizsgálat költsége még 2007-ben is 60–70 millió forint lett volna (ez mai árfolyamon 140–160 millió forint lenne az infláció miatt).
A felfedezés azért is különleges, mert a geofizikai mérések kimutatták: a kráter belső körében a föld elektromos vezetőképessége a legerősebb, ami kifelé haladva fokozatosan csökken. Ez összhangban van más, a világon ismert meteorkráterek vizsgálatával, ahol a becsapódás nyomán létrejött nyomáshullám a kőzeteket átalakítja és lokálisan megváltoztatja azok fizikai tulajdonságait.
Mi történik, amikor a meteor becsapódik?
A Föld légkörébe érkező kisebb meteorok, amiket hullócsillagként látunk, általában elégnek, míg a nagyobbak becsapódnak a felszínbe. A hatalmas meteoritok becsapódása során a mozgási energia hővé és lökéshullámmá alakul, a meteor anyaga pedig többnyire elpárolog. A lökéshullám a környező kőzeteket összetöri, lapos, közel félgömb alakú krátert hoz létre – mintha egy hidrogénbomba robbanna a felszínen, de radioaktivitás nélkül.
Világszerte közel kétszáz ilyen krátert azonosítottak már, átmérőjük tíz métertől akár százötven kilométerig terjed.
A helyiek találgatásai
Bár a kráter a felszín alatt rejtőzik, a magyarmecskeiek már régóta találgatják, mi lehet a mélyben. Egyesek gyémántokra, mások kiapadhatatlan gázmezőre gondolnak. A tudósok szerint a kőzetek elektromos vezetőképességének változása összefügg a grafittá alakított széntartalommal, ami önmagában is csökkenti az ellenállást, de a pontos tartalom feltárása fúrással lenne lehetséges.
Egy kis tudományos történelem
Az Eötvös Loránd Geofizikai Intézet kutatói az ország rendszeres geofizikai felmérései során fedezték fel a koncentrikus ellenállás-anomáliát Magyarmecske és Téseny között, Pécstől délnyugatra. A további mérések kimutatták, hogy a körülbelül 500 méter mélyen fekvő, 2–3 kilométer átmérőjű körben a kőzetek sűrűsége és szilárdsága jóval alacsonyabb a vártnál. Az ELTE kutatói azonosították, hogy ez az anomália a karbon-perm kőzetekbe ágyazódott meteor becsapódásának következménye, amelynek energiája a környező kőzeteket grafittá alakította.

Mi történik, ha becsapódik egy meteor?
A meteorit becsapódása hatalmas energiát szabadított fel, amely nemcsak a kőzeteket változtatta meg, hanem a környék élővilágát is. Bár a kráter jóval a dinoszauruszok előtt keletkezett, a hasonló események a földtörténet során gyakran tömeges kihalásokhoz vezettek.
Ha lemaradtál:
- Hatalmasat robbant Győr felett a meteor: akár fél kilós, értékes darabok is lehetnek a város mellett
Kiemelt kép: illusztráció, Wikimedia


