Műholdas radaradatok és föld alatti mérések segítségével szúrták ki a régészek a rejtett struktúrát Egyiptom északi részén, a Nílus deltájában amely akár egy több mint 2500 éves templomhoz vagy sírhoz vezetett.
A felfedezés a Buto (Tell el-Fara’in) nevű lelőhelyen történt, amely Egyiptom egyik legrégebbi települése. A hely különlegessége, hogy több ezer éven át lakott volt, ezért egyes régi építmények ma vastag üledékrétegek alatt rejtőznek.
Nemzetközi régészcsoport dolgozott a feltáráson
A kutatást az egyiptomi Nemzeti Csillagászati és Geofizikai Kutatóintézet, valamint a német Kiel University régészei végezték, akik műholdas felvételeket és elektromos ellenállásméréseket kombináltak.
Miután beazonosították, célzott fúrásokkal vizsgálták tovább a lelőhelyet, amely az egyiptomi 26. dinasztia, vagyis a szaíta kor idejére datálható – számolt be a felfedezésről a Popular Mechanics.
Buto az egyik legrégebbi ismert település Alsó-Egyiptomban, már az i. e. 4. évezredben fontos központ volt, és a fáraók korában is meghatározó szerepet játszott.
A kezdeti nehézségeket az okozta, hogy a lelőhelyen sokáig nem lehetett pontosan megmondani, mi rejtőzik a felszín alatt. A korábbi maradványokat későbbi építkezések temették be, sok helyen ráadásul már a talajvízszint alá kerültek, ezért a mélyebb rétegek feltárása rendkívül nehéz.
Éppen ezért volt kulcsfontosságú a mostani módszer: a műholdas és geofizikai vizsgálatokkal nagyobb és mélyebb területen is beleláttak a föld alá, és így sikerült rábukkanni arra a több mint 2500 éves építményre.
Egy eddig ismeretlen vallási helyszín rajzolódott ki
A mérések alapján a kutatók egy nagy, szabályos alaprajzú építmény körvonalaira bukkantak ki néhány méterrel a felszín alatt. A Kr. e. 7–6. században épült szerkezet mérete alapján nem egy hétköznapi épületről van szó, a kutatók szerint az épület egy templom vagy egy nagyméretű sír lehetett. Az is kiderült, hogy az építményt mesterségesen kialakított homokrétegre emelték, ami arra utal, hogy a területet előre rendezték az építkezéshez.
A próbaásatások során előkerült leletek tovább erősítik ezt a képet. Találtak több amulettet egyiptomi istenek ábrázolásával, köztük Ízisszel és Hórusszal, valamint egy skarabeuszt, amely III. Thotmesz nevét viseli. Emellett domborművek, felajánlási tárgyak és kisebb szobrok is napvilágra kerültek, ami arra utal, hogy az építmény vallási szerepet tölthetett be.
A mostani kutatás jól mutatja, mennyit változott a régészet. Már egyre többször műholdas adatok és a föld alatti mérések segítségével a kutatók előre ki tudják szúrni, hol rejtőzhetnek fontos leletek, így célzottan tudnak dolgozni.
Ez különösen olyan bonyolult lelőhelyeken számít sokat, mint Buto, ahol több ezer év nyomai fedik egymást. A módszerrel nemcsak időt és energiát spórolnak, hanem nagyobb eséllyel találják meg az igazán jelentős építményeket is.
A kutatók szerint ez a megközelítés a jövőben alapjaiban változtathatja meg a feltárásokat – és könnyen lehet, hogy a Nílus deltája még bőven tartogat hasonló meglepetéseket.
Ha érdekelnek az egyiptomi régészet legújabb eredményei, korábban a luxori feltárásokról is írtunk, ahol múmiák és különös tekercsek kerültek elő.
Itt olvashatod a teljes tanulmányt.
A kiemelt kép csak illusztráció. Forrás: Depositphotos.com