Nem biztonságos a Budapest-Belgrád vasút? Mészáros Lőrinc és a kínaiak is panaszkodtak
Újabb részletek szivárogtak ki a Budapest–Belgrád vasút építéséről, és ezek nem festenek megnyugtató képet. Belső levelezések szerint több szereplő is komoly minőségi problémákat jelzett – mégsem történt látványos beavatkozás.
Két nagy szereplő is jelezte a problémákat
A Budapest–Belgrád vasút kivitelezésében részt vevő két fővállalkozó – a kínai tulajdonú China Tiejiuju Engineering & Construction Kft., valamint a Mészáros Lőrinchez köthető V-Híd – már 2023 februárjában kifogásokat emelt.
A panaszok középpontjában az SZK1-es építőanyag állt, amely a vasúti pálya alatti ágyazat egyik legfontosabb eleme. Ez a kategória a legmagasabb minőségű zúzottkövet jelöli, amelynek pontos szemeloszlását szigorú szabályok – például a MÁV D.11-es utasítása – határozzák meg. A Budapest–Belgrád vasút esetében ez különösen kritikus a pálya stabilitása miatt.
Minták és jegyzőkönyvek igazolták a gondokat
A kivitelezők nemcsak szóban jelezték a problémát: konkrét mintavételek és jegyzőkönyvek is készültek. Ezek alapján a leszállított anyag szemeloszlása nem felelt meg az előírásoknak.
A dokumentumokat és laboreredményeket elküldték a beszállítónak, az Orbán Győző érdekeltségébe tartozó Dolomit Kft.-nek, és kérték az alapanyag minőségének javítását. Ez újabb kérdéseket vet fel a Budapest–Belgrád vasút ellenőrzési rendszerével kapcsolatban.
Időjárásra hivatkoztak, de nem javult a helyzet
A beszállító elismerte a minőségromlást, amelyet azzal magyaráztak, hogy az év eleji esőzések miatt iszap és agyag mosódott a kitermelt kőanyagba.
Bár vállalták a javítást, márciusra sem történt érdemi változás. A kínai kivitelező ezért újabb mintákat vett – ezúttal már a beépített SZK1-es rétegből is. Ez különösen érzékeny pont a Budapest–Belgrád vasút projektben, hiszen ekkorra az anyag már a pályába került, írta a 444.
Két labor, két eltérő eredmény
A vizsgálatokat két labor végezte: a független TLI Zrt., valamint a kínai fél által megbízott EULAB Kft. Az eredmények azonban nem voltak egyértelműek.
A TLI Zrt. szerint a beépített anyag nem felelt meg a szemeloszlási követelményeknek, míg az EULAB Kft. értékelése szerint az anyag „éppen megfelelt” a szabványoknak. Ez az ellentmondás tovább növeli a bizonytalanságot a Budapest–Belgrád vasút körül.
A MÁV szerint minden szabályos volt
A hivatalos álláspont ugyanakkor teljesen eltér a kiszivárgott információktól. A MÁV közlése szerint a Budapest–Belgrád vasút építése során kizárólag megfelelő minőségű, minősített anyagokat használtak fel.
A vasúttársaság azt is hangsúlyozta, hogy az ellenőrzések során nem merült fel olyan körülmény, amely szerződésszegésre vagy nem megfelelő anyag beépítésére utalna – még azután sem, hogy megkapták a vizsgálati jegyzőkönyvek részleteit, közölte 24.hu.
Ha lemaradtál volna: