Volt nemzetbiztonsági főtiszt: Orosz provokáció előkészítése zajlik Magyarországon
Buda Péter volt nemzetbiztonsági főtiszt, biztonságpolitikai szakértő szerint a magyarországi választások körüli orosz–magyar „kooperáció” a korábbi információs műveleteket követően egy új, akár erőszakos elemeket is magában hordozó szakaszba léphetett. A Totem Show-ban elhangzott értékelése alapján az orosz titkosszolgálatok olyan, már Magyarországon tartózkodó emberekkel készülhetnek egy provokációra, akik később „betonoznak és fűrészelnek” – vagyis a terepen végrehajtó, operatív szereplők lehetnek.
A szakértő állításai vélemények és feltételezések, amelyeket a műsorban ismertetett mintázatokra és – saját megfogalmazása szerint – megbízható forrásokból származó információkra alapoz. A felvetések független megerősítéséről a cikk megjelenéséig nem érkezett nyilvános, hivatalos bizonyíték.
„Előre megírt forgatókönyv” a választás napjára?
Buda Péter úgy véli, az elmúlt napok egyes történései és kommunikációs fordulatai egy előre megírt forgatókönyv részei lehetnek. Példaként említette a szerbiai határ közelében történt, általa „hamis zászlós műveletnek” minősített akciót, illetve azt, hogy a kormánypárti kommunikációban megjelentek olyan állítások, amelyek szerinte a későbbi fellépést készíthetik elő az esetleges tiltakozásokkal szemben.
Ennek kapcsán konkrét példaként hozta fel Budai Gyula fideszes politikus egy nyilvános megszólalását is, amely a Tisza Pártot erőszakos szándékokkal hozta összefüggésbe. Buda szerint az ilyen üzenetek illeszkedhetnek abba a narratívába, amely már előre igyekszik „delegitimálni” bármilyen ellenzéki demonstrációt.
Dezinformációs panelek és orosz mintázatok
A szakértő azt állította: a kormányzati kommunikációban olyan elemek erősödtek fel, amelyek szerinte orosz dezinformációs platformok ismert paneljeire emlékeztetnek. Példaként említett olyan – a közösségi médiában és egyes felületeken terjedő – történeteket, amelyek álruhába öltözött „ukrán provokátorokról”, erőszakos tüntetések megszervezéséről és a Parlament elleni rohamról szólnak.
Buda Péter értelmezése szerint ezek a mintázatok nem elszigetelt jelenségek, hanem egy olyan „kaotikus, destabilizációt erősítő” stratégia részei lehetnek, amelyet Oroszország más országokban is alkalmazott választási helyzetekben. Hangsúlyozta: a forgatókönyvek „ismertsége” ugyanakkor lehetőséget ad arra, hogy a nyilvánosság erejével időben le lehessen leplezni és tompítani az ilyen törekvéseket.
Mi lehet a cél: halasztás vagy a tüntetések lejáratása?
A választás utáni lehetséges forgatókönyvekről Buda Péter azt mondta, nem tartja valószínűnek a választás elhalasztítását, inkább arra számít, hogy egy szűk kormánypárti győzelem esetén a későbbi ellenzéki tiltakozásokat próbálhatják provokatív csoportok beépítésével erőszakosnak beállítani, majd ennek nyomán „jogosnak” láttatni a kemény fellépést.
A szakértő szerint Moszkvának minden eshetőségre lehet külön forgatókönyve, és a cél nem pusztán egy szövetséges megtartása, hanem az is, hogy Magyarország a jövőben is olyan politikát folytasson, amely akadályozza bizonyos nyugati döntések – például Ukrajna integrációjának – előrehaladását.
Ha lemaradtál - Már a Kreml is Orbán vereségére készül: Moszkvában is nő a bizonytalanság a választás előtt
„Betonoznak és fűrészelnek” – kik lehetnek ezek az emberek?
A legnagyobb visszhangot kiváltó állítása szerint „megbízható forrásokból” olyan hírek keringenek, hogy már Magyarországon tartózkodhatnak olyan orosz személyek, akik egy esetleges erőszakos provokáció szervezésében vehetnek részt. Hozzátette: szerinte ezek az emberek nem azonosak a GRU-tisztekkel, inkább „politikai mérnökök” és „mesteremberek” – akik a tervezést követően a végrehajtás terepi részét intézik.
Fontos: ezek az állítások a műsorban elhangzott szakértői értékelés részei, és nyilvános, független bizonyítékok nélkül nem tekinthetők igazolt ténynek.
Mi következhet?
Buda Péter értelmezése szerint a következő órák és napok kulcskérdése, hogy megjelennek-e olyan események, amelyek illeszkednek a felvázolt mintázatokhoz: a feszültségkeltő narratívák erősödése, a tiltakozások előzetes megbélyegzése, illetve bármilyen gyanús, provokációra utaló incidens.
A választás napján a hatóságok és az érintett politikai szereplők kommunikációja, valamint a nyilvánosság gyors reakciója is szerepet játszhat abban, hogy a dezinformációs és provokációs kísérletek – ha valóban léteznek – mennyire tudnak hatni a közéletre.
Nézd meg a teljes videót itt
Kövess minket, percről percre: