Félsz az áremelkedésektől? Trump legutóbbi intézkedése rátehet egy lapáttal az eddigi válságra
Megrekedtek az Egyesült Államok és Irán közötti tárgyalások, bár elemzők nem is számítottak arra, hogy már első körben sikeresek lesznek. Trump elnök viszont drasztikus lépésre szánta el magát: blokádot hirdetett az iráni kikötők ellen. A gazdasági következmények máris mellbevágók.
Blokád alatt az iráni kikötők
Magyar idő szerint délután 4 órakor életbe lépett az Egyesült Államok által az iráni kikötők ellen meghirdetett blokád. Trump hozzátette, hogy amennyiben az ország haditengerészetének megmaradt kisméretű gyorsmozgású motorhajói megközelítik a blokád vonalát, az amerikai erők megsemmisítik azokat.
Az elnök megjegyezte, hogy ugyanazokat a fegyverrendszereket használhatják, mint amelyeket az amerikai katonaság a Karib-tenger térségében alkalmazott a feltételezett kábítószercsempész motorcsónakok ellen. Trump elnök vasárnap azt jelentette be, hogy az Egyesült Államok hadereje ellenőrzés alá veszi a Hormuzi-szorost, valamint blokádot hoz létre Irán kikötői körül. Az akcióhoz egyelőre csak az Egyesült Királyság csatlakozott, míg Kína a feszültség oldására szólított fel.
A nukleáris leszerelés a kérdés Achilles-sarka
Az Aljazeera által megkérdezett elemzők szerint a lépés miatt félő, hogy a törékeny két hetes fegyverszünetnek vége lesz a térségben. A fegyverszünet ideje alatt csak néhány hajó kelhetett át a szoroson, ezeknek egy része pedig fizetett azért.
Pakisztán fővárosában, Iszlamabadban múlt hét második felében kezdődtek tárgyalások az amerikai és az iráni fél között, ám eredmény nélkül értek véget. Sajtóbeszámolók szerint az amerikaiak azt követelték, hogy Irán legalább 20 évre hagyjon fel a nukleáris fegyverek előállításához szükséges urán dúsításával, ám erre Teherán nemet mondott. Trump szerint a tárgyalások során Iránnak nincs ütőkártyája, ám a gazdasági fejlemények ennek ellentmondanak.
Nem csak az olaj és a gáz ára nőhet
Trump bejelentése után az olajár 7%-kal nőtt, így ma már ismét 100 dollár fölött mozgott a Brent-olaj hordónkénti ára. Elemzők szerint ha nem lesz megoldás a válságra, akkor további emelkedés várható. Ezzel párhuzamosan, az európai gázpiacon (TTF) 18%-kal nőtt a gázár, ám a piac szerint hosszabb távon a reakció mérsékeltebb maradhat. Márciusban a gázár volt már ennél is sokkal magasabb, 60 euró fölött/MWh.
Az ENSZ élelmezési és mezőgazdasági szervezete, a FAO arra figyelmeztetett, hogy a Hormuzi-szoros lezárása súlyos élelmiszerválsággal fenyeget a műtrágya hiányán keresztül. A következmény magasabb élelmiszerinfláció lehet hamarosan, amely aztán 2027-ben üthet be igazán. A probléma elsősorban a szegényebb országokat érintheti.
Az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni támadása előtt a világ tengeri olaj- és gázszállítmányainak mintegy ötöde közlekedett az iráni fennhatóság alá vonható Hormuzi-szoroson keresztül.
Ez is érdekelhet:
- Elon Musk szerint nem Magyar Péter nyert és nem is Ő fog kormányozni, Jamie Lee Curtis viszont büszke
- Történelmi csúcson a forint, jöhetnek az EU-s források is? – ezt várják az elemzők és a piacok