Holokauszt-emléknap Budapesten: az izraeli nagykövet beszédet mondott, Magyar Péter is jelen volt
Magyarország április 16-án, a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapján tartott állami megemlékezést Budapesten. Az eseményen beszédet mondott Maya Kadosh, Izrael Állam magyarországi nagykövete, és részt vett Magyar Péter, a megválasztott miniszterelnök is. Holokauszt-emléknap Magyarországon:
Mi történt?
Az állami megemlékezést a budapesti Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban tartották, a magyarországi gettósítás kezdetére és az 1944-ben létrehozott első gettókra emlékezve.
Maya Kadosh beszédében azt hangsúlyozta: bár az új parlament és kormány megalakulásával a figyelem természetesen a politikai döntésekre és irányokra összpontosul, az intézmények szerepe is meghatározó abban, hogyan működik a közélet keretrendszere.
A nagykövet asszony kitért arra is, hogy az antiszemitizmus nem tűnt el, hanem sokszor kevésbé nyílt formákban jelenik meg, ami megnehezíti a vele szembeni fellépést. Emellett arról beszélt: az antiszemitizmus elleni kiállás ma szerinte azt is jelenti, hogy határozottan fel kell lépni a zsidó állam delegitimálására irányuló törekvésekkel szemben, és ezt a megközelítést a magyar–izraeli kapcsolatok egyik alapvetésének nevezte.
Kik voltak jelen?
A megemlékezésen a jelenlegi kormány részéről Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter és Szalay-Bobrovniczky Vince helyettes államtitkár is részt vett.
Felszólalt Dr. Grósz Andor professzor, a Mazsihisz (Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége) elnöke, aki egyben a World Jewish Congress (WJC) alelnöke is.
A résztvevők között volt Magyar Péter, a megválasztott miniszterelnök, valamint az új kormány feltételezett tagjai közül Orbán Anita (a leendő külügyminiszterként említve) és Tarr Zoltán is.
Miért fontos?
Április 16. Magyarországon kiemelt emléknap: 82 évvel ezelőtt, 1944-ben ezen a napon indult el a magyar zsidóság gettósítása, amely a holokauszt tragédiájának egyik fordulópontja volt.
A mostani megemlékezés politikai jelentőségét növeli, hogy kormányváltás utáni időszakban történt, a nyilvánosság fókusza pedig egyszerre irányul a történelmi emlékezetre és arra, milyen értékeket és prioritásokat képvisel majd az új vezetés. Ebben a keretben Kadosh üzenete – miszerint a modern antiszemitizmus sokszor „rejtettebb” formában jelenik meg, és ezért bonyolultabb, de elengedhetetlen a politikai és intézményi fellépés – egyértelmű iránytűként értelmezhető.
Mi következik?
A megemlékezést követően a magyar–izraeli kapcsolatok szempontjából fontos jelzésnek számít, hogy Gideon Sa’ar, Izrael külügyminisztere nyilvános közlés szerint szívélyes hangvételű beszélgetést folytatott Orbán Anitával, gratulált a TISZA választási győzelméhez és a várható külügyminiszteri kinevezéshez. Sa’ar azt is jelezte, hogy nagyra értékelik Magyar Péter elkötelezettségét az antiszemitizmus elleni fellépés és a zsidó közösség védelme mellett.
A külügyminiszter szerint Izrael és Magyarország között régóta kiváló a kétoldalú diplomáciai kapcsolat, és abban bíznak, hogy ezt tovább erősítik. A felek megállapodtak abban is, hogy az új kormány beiktatása után hamarosan találkoznak, ami arra utal: a két ország kapcsolatának napirendjén korán megjelenhet egy magas szintű egyeztetés.
Ha ezt kihagytad - Gigaberuházás: izraeli hadiipar központ jöhet Budapestre