Miközben a lakásárak sok helyen rekordmagasságba emelkedtek, egyre több fiatal, egyetemista és munkavállaló számára válik nehézzé a megfelelő lakhatás megtalálása. Erre a problémára kínálhat részleges megoldást a bérlakásszektor fejlesztése, amely a következő évek egyik fontos lakáspolitikai célkitűzésévé válhat.

Míg Nyugat-Európa számos országában a bérlakások a lakhatási rendszer szerves részét képezik, Magyarországon továbbra sem alakult ki jelentős állami vagy intézményi bérlakásszektor. A piacot jellemzően magántulajdonosok uralják, miközben az önkormányzati bérlakások száma a rendszerváltás óta folyamatosan csökkent.

A rendszerváltás után szinte eltűntek a bérlakások

A rendszerváltás előtt a magyar lakásállomány jelentős része állami vagy tanácsi tulajdonban volt, a bérlakások pedig fontos szerepet játszottak a lakhatásban. Az 1990-es években azonban tömeges privatizáció indult, és az önkormányzati lakásokat kedvezményesen megvásárolhatták a bennük élők, így néhány év alatt drasztikusan visszaesett a közösségi tulajdonú bérlakások száma.

A lakhatási problémákra az előző Orbán-kormány is próbált reagálni, de továbbra is elsősorban a lakásvásárlást ösztönző programokban látta a megoldást.

Az Otthon Start Program és az államilag támogatott hitelek újabb keresletet tereltek a piacra, és az épülő lakások száma nem tudott lépést tartani a növekvő igényekkel. A G7 beszámolója szerint ennek következtében 2025-ben átlagosan 23,5 százalékkal emelkedtek a lakásárak, ami inflációval korrigálva is 19%-os növekedést jelentett. Ilyen mértékű éves drágulásra 25 éve nem volt példa a magyar lakáspiacon.

Az Eurostat adatai alapján ma a magyarok mintegy 90 százaléka saját tulajdonú ingatlanban él, ami az egyik legmagasabb arány az Európai Unióban.

Az elmúlt években azonban egyre nehezebbé vált a piacra való belépés, ráadásul az is látszik, hogy a lakásárak 2015 és 2025 között az Európai Unióban a legnagyobb mértékben Magyarországon emelkedtek. Budapesten és több vidéki nagyvárosban ma már egy átlagos lakás ára sokszorosa a tíz évvel ezelőttinek, és a bérek növekedése nem tudta teljesen követni ezt az ütemet.Az olyan gyorsan fejlődő ipari központokat is elérik a lakhatási problémák, mint Debrecen vagy Győr, ahol az új beruházások és gyárfejlesztések miatt is folyamatosan nő a lakhatási igény.

Budapesten is évről évre előfordul, hogy a tanév kezdete előtt több tízezer hallgató verseng a korlátozott számú kollégiumi férőhelyért, miközben az albérletárak folyamatosan emelkedtek. Ezért egy jól működő bérlakásrendszer sokak számára jelentene megoldást Magyarországon, viszont nincs az az intézményi bérlakáspiac, ami ezt lehetővé tenné.

A Periféria Központ 2022-es kutatása szerint Budapesten mintegy 300 ezer olyan felnőtt él, aki megfelelő feltételek mellett hosszabb távon is szívesen lakna bérlakásban. A kutatás egy szűkebb, mintegy 100 ezer fős csoportot is azonosított, amely nemcsak nyitott lenne erre a lakhatási formára, hanem anyagilag is képes lenne megfizetni azt. Azóta a lakásárak és a bérleti díjak tovább emelkedtek, ezért valószínűsíthető, hogy a megfizethető és kiszámítható bérlakások iránti kereslet ma még nagyobb, mint néhány évvel ezelőtt volt.

Ha lemaradtál: Látványos fordulatot hozott az Airbnb visszaszorítása az egyik budapesti kerületben

A Tisza-kormány új bérlakásprogramot indítana

A Tisza Párt már a választási kampányban is köztulajdonú és piaci alapú bérlakások építését ígérte, és azóta több részlet is nyilvánosságra került. Vitézy Dávid közlekedési és építésügyi miniszter szerint a helyreállítási alapból uniós források állhatnak rendelkezésre a programhoz, amely összesen 3–5 milliárd euró értékű ingatlanfejlesztést generálhat.

A tervekben a támogatások fedeznék a beruházások költségének mintegy ötödét, a fennmaradó részt pedig magánbefektetők biztosítanák. Elsősorban Budapest, Debrecen és Győr jöhet szóba, de más egyetemi városok és ipari központok is részesülhetnek a programból.

A G7 által idézett elemzők azt mondják, hogy a bérleti piac szabályozásának átalakítása is szükséges lehet. A felmerült javaslatok között szerepel a hosszabb, akár 5–20 évre szóló bérleti szerződések elterjedése, amelyek nagyobb biztonságot nyújthatnának a bérlőknek, és a tulajdonosok számára is kiszámíthatóbb feltételeket teremtenének.

A szakértők emellett egy osztrák mintára létrehozott, önálló vitarendezési fórum létrehozását is támogatnák, amely a jelenlegi bírósági eljárásoknál gyorsabban és olcsóbban kezelhetné a bérbeadók és bérlők közötti konfliktusokat.

Kulcskérdés lesz az is, hogy a helyreállítási alapból érkező uniós forrásokból mennyi nyílik meg a fejlesztések előtt, és sikerül-e ezek mellé magánbefektetőket találni. Ha a tervek megvalósulnak, a következő évek egyik legjelentősebb lakáspiaci programja indulhat el Magyarországon, amely a saját lakás megvásárlása mellett kínálhat új alternatívát a lakhatási gondokkal küzdők számára.

Olvass tovább: Behúzta a féket a magyar ingatlanpiac: végre a vásárlók vannak előnyben?