Tízéves, 3550 milliárd forintos vasútfejlesztési programot jelentett be a kormány. A Baross Gábor Vasútfejlesztési Terv célja a magyar vasút évtizedes lemaradásának ledolgozása: új InterCity- és HÉV-szerelvények érkezhetnek, megújulhatnak a legforgalmasabb pályaudvarok, előkészítik a reptéri vasutat, és új tram-train vonalak is épülhetnek.
Tízéves vasútfejlesztési program indul
A kormány bemutatta a Baross Gábor Vasútfejlesztési Tervet, amelynek keretében 2035-ig összesen 3550 milliárd forintot fordítanának a magyar vasúthálózat korszerűsítésére. A programot Magyar Péter miniszterelnök és Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter ismertette szerdán a budapesti Rákospalota–Újpest vasútállomáson.
A kabinet szerint ez az egyik legnagyobb közlekedésfejlesztési beruházás Magyarország történetében, amelynek célja, hogy a vasút ismét valódi alternatívát jelentsen az autózással szemben.
Magyar Péter hangsúlyozta: a vasút fejlesztése nem csupán közlekedési kérdés, hanem nemzetstratégiai ügy is, amely befolyásolja az ország versenyképességét, a gazdasági növekedést, a munkaerő mobilitását és Magyarország nemzetközi kapcsolatait.
Hat kiemelt cél mentén valósul meg a program
A Baross Gábor Vasútfejlesztési Terv hat fő fejlesztési irányt határoz meg:
- gyorsabb és versenyképesebb vasúti kapcsolat minden megyeszékhelyre;
- a regionális vasúthálózat és a mellékvonalak megőrzése, fejlesztése;
- az elővárosi vasút megerősítése Budapesten és a nagyvárosok környékén;
- a fővárossal közös közlekedési fejlesztések;
- a vasúti áruszállítás bővítése;
- valamint a nemzetközi vasúti kapcsolatok fejlesztése.
A program része a budapesti repülőtér vasúti kapcsolatának előkészítése, a nagysebességű vasút lehetőségeinek további vizsgálata, valamint a regionális együttműködés erősítése is.
Új InterCity-k, új HÉV-ek és korszerű pályaudvarok
A fejlesztési terv egyik legfontosabb eleme a járműpark megújítása.
A kormány tervei szerint legalább:
- 35 új InterCity motorvonat,
- 42 új HÉV-szerelvény
érkezik a következő években.
Emellett megkezdődik Magyarország tíz legforgalmasabb vasútállomásának teljes körű felújításának előkészítése, korszerűsítik az infrastruktúrát, megszüntetik a sebességkorlátozások jelentős részét, fejlesztik a digitális utastájékoztatást, valamint jobban összehangolják a vasúti és autóbuszos menetrendeket.
A bemutatón ismertetett adatok szerint jelenleg:
- a magyar vasúti járművek átlagéletkora 43 év;
- a vasúti ülőhelyek közel fele nem klimatizált;
- a teljes vasúthálózat mintegy 40 százalékán sebességkorlátozás van érvényben;
- a MÁV járműveinek körülbelül negyede jelenleg nem üzemképes.
A cél, hogy jelentősen fiatalodjon a járműpark, javuljon a megbízhatóság, és a fővonalakon hosszabb távon legalább 100 km/órás állomástól állomásig számított átlagsebességet érjenek el.
Tram-train, balatoni vasút és gyorsvasút is szerepel a tervek között
A program több olyan beruházást is tartalmaz, amelyekről az elmúlt hónapokban már többször szó esett.
A várható fejlesztések között szerepel:
- új tram-train vonalak előkészítése Miskolc és Debrecen térségében;
- a Budapest–Szeged, Budapest–Miskolc és Budapest–Lajosmizse vasútvonal fejlesztése;
- a Szabadbattyán–Lepsény szakasz korszerűsítése a balatoni fővonalon;
- a Budapest–Bécs vasúti kapcsolat gyorsítása;
- a tervezett Varsó–Prága–Pozsony–Budapest nagysebességű vasút előkészítésének folytatása;
- valamint a szentendrei, ráckevei és csepeli HÉV-vonalak teljes járműparkjának cseréje.
Emellett több, korábban leállított budapesti vasútfejlesztési projekt is újraindulhat.
Ezt olvastad már? Jöhet az európai szupervasút? Egy vonatjeggyel lehetne végigutazni Európát az EU terve szerint
Több forrásból finanszíroznák a beruházásokat
Vitézy Dávid ismertetése szerint a 3550 milliárd forintos keretet több finanszírozási forrásból állítanák össze.
A jelenlegi tervek szerint:
- 1100 milliárd forint uniós kohéziós forrásból;
- 700 milliárd forint a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközből (RRF);
- 400 milliárd forint az Európai Beruházási Bank hiteléből;
- 400 milliárd forint koncessziós beruházásokból;
- valamint 950 milliárd forint a 2028–2034-es uniós költségvetési ciklus projektjeiből érkezhet.
A kormány szerint a cél nem pusztán egyes vasútvonalak felújítása, hanem egy korszerűbb, gyorsabb, megbízhatóbb és utasközpontú vasúti rendszer kialakítása, amely 2035-re valódi alternatívát kínálhat a közúti közlekedéssel szemben.
Ha lemaradtál volna: Mutatjuk, hová utazhatunk közvetlen vonattal Magyarországról 2026 nyarán – árak és menetidők egy helyen!
