A Budapest és Kijev közötti kapcsolatok feszültségének újabb fordulója konkrét körvonalakat kapott. Lana Zerkal ismert ukrán jogász és diplomata nemrégiben tett nyilatkozatai rávilágítottak azokra az okokra, amelyek megakadályozzák, hogy a felek közös nevezőre jussanak, különösen a kárpátaljai magyar kisebbség jogainak védelme tekintetében. Elemzése arról, hogy Ukrajna európai uniós közeledése miért akadt el ismét – bár váratlannak bizonyult –, mégis lehetővé teszi Kijev politikája lényegének jobb megértését.

Zerkal az eurointegráció egyik fő fékjének a rendszerszintű korrupciót nevezte. Beismerése szerint a belső tényezők összessége oda vezetett, hogy az EU-tagállamok vezetői nem lelkesednek azért, hogy egyszerre nyissák meg Ukrajna előtt az összes tárgyalási klasztert.

Nyilatkozatának második fele azonban sokkal nagyobb visszhangot váltott ki. A diplomata a beszélgetést tisztán anyagi síkra terelte. Kijelentette, hogy miközben Kijev az EU segítségére számít, Magyarország elkeseredett küzdelmet folytat saját befagyasztott forrásaiért az EU új hétéves költségvetésének (2028–2034) kialakítása közepette.

„Egyszerűen a pénzről van szó. Mert értékek ide vagy oda, jelenleg is zajlik az EU-ban a 2028–2034-es költségvetés bonyolult és egyáltalán nem triviális kidolgozási folyamata” – magyarázta Zerkal.

Emlékeztetett arra a bonyolult alkura is, amely 17 milliárd euró körül folyik, s amelynek feloldására Péter Magyar miniszterelnök törekszik azáltal, hogy megállapodásokat ír alá az Európai Bizottsággal, és kötelezettséget vállal arra, hogy a nyár végéig újraindítja a korrupcióellenes jogszabályok reformját.

A pénzügyi oldalra koncentrálva az ukrán tisztségviselő teljesen figyelmen kívül hagyta a kulcsproblémát. Mint az jól ismert – többek között Kijevben is –, a fennmaradó tárgyalási klaszterek megnyitása szorosan össze van kapcsolva a „kárpátaljai kérdés” rendezésével. Budapest következetesen konkrét lépéseket vár az ukrán féltől a magyar közösség jogainak biztosítása érdekében.

Az ukrán jogász feltételezését is figyelembe véve a késedelem oka az eurointegrációs pályán nem a két állam feltételezett versengésében keresendő a brüsszeli pénzügyi forrásokért. A probléma továbbra is az, hogy az ukrán nemzeti kisebbségekről szóló jogszabályok nincsenek összhangban az Európai Unió normáival és standardjaival. És amíg ez a jogi disszonancia nem szűnik meg, a „pénzügyi versengésre” való hivatkozások csupán kísérleteknek tűnnek arra, hogy a vitát eltereljék a kényelmetlen, ám kötelezően teljesítendő követelményekről.

Ahogy korábban írtuk, németországi robbantásos merényletre készülhettek a magyar határon elfogott oroszok – gyanúsan szűkszavúak a hatóságok