9 érv az alma rendszeres fogyasztása mellett

Photo by Priscilla Du Preez on Unsplash

Úgy tűnik, hogy az alma rendszeres fogyasztása jótékonyan befolyásolhatja a rák, szív- és érrendszeri megbetegedések, asztma és az Alzheimer-kór kockázatát. Ezen túl számos tanulmány azt sugallja, hogy fogyasztása kedvező lehet a normál öregedésre, a cukorbetegségre, a testsúly kontrollra, a csontok egészségre, a tüdőfunkciókra és a gyomor- bélrendszer működésére egyaránt.

1) Mi felelős az alma kedvező élettani hatásaiért?

Elsősorban a polifenolok (potenciális antioxidáns hatással rendelkeznek), illetve az alma rosttartalma (oldhatatlan és oldható egyaránt) teszik egészségessé a fogyasztását. A polifenolok almában lévő koncentrációját befolyásolja a fajta, valamint a környezeti tényezők, ideértve a földrajzi régiót, termőhelyet, a tenyészidőszakot, a tárolást és a feldolgozást is.

Magasabb polifenol koncentrációt mértek a rostos almalé és az almabor előállítására használt fajtákból készült levek estében. Ezzel szemben alacsonyabb volt a polifenol koncentráció a szűrt és desszert almafajtákból préselt levekben.

Érdemes tehát az almát nyersen és héjastól fogyasztani. Ez a rostbevitel miatt is nagyon fontos.

2) Az almafogyasztás és a daganatos megbetegedések kapcsolata

Egy olaszországi tanulmányban azt találták, hogy napi egy vagy több közepes méretű alma (166 g/nap) fogyasztása csökkentette bizonyos daganatos megbetegedések kockázatát. Jelentős kockázatcsökkenést figyeltek meg az alábbi daganattípusok esetében:

szájüreg- és a garat- (18%),
nyelőcső- (22%),
vastagbél- (30%),
gége- (41%),
mell- (24%),
petefészek- (24%) és
prosztatarák (7%).

A kutatók kedvező kapcsolatot és mintázatot figyeltek meg, amikor a vizsgált csoportokat életkor, energia-bevitel, zöldségfogyasztás, dohányzás és BMI szerint kategorizálták.

Tehát az életmód és étrend együttesen és nagyban befolyásolta a rendszeresen fogyasztott alma kedvező élettani hatásait.

Egy átfogó európai tanulmányban az alma- és körtefogyasztás valamint a tüdőrák kockázatát vizsgálták és szintén kedvező eredményeket kaptak.

3) Úgy tűnik az alma kedvezően hat a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatára

Finn nők és férfiak, valamint idős holland férfiak esetében is azt találták a kutatók, hogy a rendszeresen almát fogyasztók esetén csökkent a koszorúér betegségekkel összefüggő halálozás azokhoz képest, akik nem ettek almát. Már viszonylag szerény almafogyasztás is kedvezően befolyásolta a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát és az azzal összefüggő halálozást.

Az alma jótékony hatással lehet az érrendszer állapotára, a vérnyomásra, a vér lipidprofiljára, a gyulladási faktorokra és a magas vércukorszintre. Az alma és más gyümölcsök szívvédő hatását elsősorban a magas polifenol tartalomnak tulajdonítják.

Számos tényező befolyásolja a polifenolok biológiai hozzáférhetőségét adott egyénben, ideértve:

a vastagbélflóra összetételét;
az elfogyasztott mennyiséget;
valamint az egyéb polifenolok és makrotápanyagok jelenlétét és összetételét az élelmiszer-mátrixban.

Bizonyíték van arra, hogy az egész almában megtalálható rostok és flavonoidok között egymást erősítő, úgynevezett szinergista kapcsolat áll fenn. Ezt valószínűleg részben a bélflóra közvetíti. Indokolt további humán tanulmányok lefolytatása, amely az alma szív- és érrendszert védő hatása, valamint a bélflóra közötti kapcsolatot vizsgálja.

Photo by Patrick Fore on Unsplash

4) Az alma antioxidáns hatása

Számos (török, japán és amerikai) tanulmány vizsgálta a friss alma- és almalé fogyasztás hatását a résztvevők oxidatív markereire. Mindhárom tanulmányban kedvező eredményeket kaptak a kutatók, azonban meg kell jegyezni, hogy ezek nagyon kis létszámmal lefolytatott vizsgálatok voltak, így további kutatásokra van szükség ezen a területen.

5) Az asztma, tüdőfunkciók és az almafogyasztás kapcsolata

Korábbi kutatásokban azt találták, hogy az alma fogyasztása kedvezően hat az asztma, valamint a krónikus obstruktív tüdőbetegség kockázatára. Ezen túl pozitív összefüggés volt kimatatható egészséges személyek légzésfunkciójának tekintetében is, például holland és walesi tanulmányokban jutottak erre a kutatók. Egyes újabb tudományos eredmények úgy tűnik, hogy alátámasztják ezeket a megállapításokat, különösen az asztmával kapcsolatban.

Egy érdekes, az anyai étrendet vizsgáló kutatás eredményei szerint a terhesség alatti almafogyasztás csökkentette az 5 évvel később vizsgált gyermekek körében a légzőszervi problémák vagy asztmás tünetek előfordulását.

Annak ellenére, hogy számos tanulmány pozitív eredményekkel szolgált, vannak ellentmondásos jelentések is, így az almafogyasztás és a tüdő egészségének kapcsolatát további kutatásokkal kell megerősíteni.

6) Az almalé valamint a kognitív funkciók

Egyelőre csak laboratóriumi eredmények állnak rendelkezésre az almalé-koncentrátum fogyasztás és a kognitív funkciók javulása között. Egérmodellben jelentős javulást értek el tudósok az állatok kognitív funkcióiban, amikor almalé-koncentrátumot adtak a vizsgált állatoknak.

Photo by James Yarema on Unsplash

7) A cukorbetegség kockázata és az alma

A cukorbetegség, elsősorban a 2-es típusú cukorbaj előfordulása drámaian megnövekedett, ezért intenzív vizsgálatok tárgyát képezi szerte a világon.

Egy kutatás során lehetséges kapcsolatot találtak az almafogyasztás és a cukorbetegség kockázatának csökkenése között. Azt vizsgálták, hogy az étrendi flavonoidok bevitele, hogyan állt összefüggésben a cukorbetegség kockázatával, valamint az inzulinrezisztenciával és gyulladásos markerekkel.

Az almát azonosították az egyetlen flavonoidban gazdag élelmiszerként, amely bizonyos fokú védelmet nyújthat a 2-es típusú cukorbetegséggel szemben. Heti 2-6 vagy napi 1 darab alma fogyasztásakor 27 illetve 28%-kal volt alacsonyabb a 2-es típusú cukorbetegség kockázata, mint az almát nem fogyasztók körében. Azonban a fenti potenciális összefüggések megértésére és tisztázására további kutatásokra van szükség.

8) Testsúly kontroll

A jelenlegi irányelvek az egészséges testsúly fenntartásához vagy a fogyás elősegítéséhez azoknak az élelmiszereknek a rendszeres fogyasztását javasolják, amelyek jó élelmi rostforrások és alacsony energiatartalmúak.

Túlzás lenne azt állítani, hogy az alma önmagában fogyást indukálna. Azonban alacsony energiatartalma és az alma élelmi rosttartalma alkalmassá teszi arra, hogy a súlycsökkentő étrendbe illesszük.

9) A csontok egészsége

A gyümölcsök és zöldségek olyan tápanyagokat biztosítanak a szervezet számára, amelyek hozzájárulnak a csontok egészségéhez (mint például C- és K-vitamin, kálium, valamint magnézium). Csupán néhány tanulmány vizsgálta az alma hatását a csontok állapotára, de az előzetes megfigyelések szerint pozitív hatással lehet a csontegészségre.

Photo by Aarón Blanco Tejedor on Unsplash

Napi egy alma az orvost tényleg távol tarja?

Egy amerikai tanulmányban valóban a fenti kérdésre keresték a kutatók a választ. Egy korábban elvégzett, több mint 8000 felnőtt bevonásával készült reprezentatív kérdőíves felmérés (mit fogyasztottak az elmúlt 24 órában) eredményeit vizsgálták meg a tanulmány szerzői. A kapott bizonyítékok nem támasztják alá, hogy napi egy alma, az orvost távol tartja.

Zárszó

Összegzésként elmondható, hogy az alma rosttartalma és a benne megtalálható bioaktív vegyületek jótékony hatást gyakorolhatnak a szervezetünkre. Érdemes nyersen, héjastól fogyasztani ezt a gyümölcsöt és lehetőség szerint több fajtát egyaránt. Hiszen az alma beltartalma nagyban függ a termesztett fajtától is.

A normál, vegyes étrend részeként napi 5 adag zöldséget és gyümölcsöt kellene fogyasztanunk (ideértve friss, főtt és a különböző módon tartósított – feldolgozott termékeket is: például aszalvány, fagyasztott zöldség/gyümölcs stb.). Ebbe könnyen beleilleszthető a napi egy alma, főleg ősztől-tavaszig.