Félő, hogy a szerbek ki akarnak szakítani egy részt Boszniából

Az utóbbi hetekben Milorad Dodik, a Bosznia-Hercegovina háromtagú elnökségének szerb tagja ismét többször beszélt a többségében szerbek lakta országrész, a boszniai Szerb Köztársaság esetleges önállósulásáról, és Christian Schmidt, a nemzetközi közösség boszniai főképviselője is az ország széteséséről való félelméről írt az ENSZ Biztonsági Tanácsának készített jelentésében.

Az 1992-1995-ös boszniai háborút követően Bosznia-Hercegovinát két régióra osztották, a többségében szerbek lakta boszniai Szerb Köztársaságra, valamint a túlnyomórészt bosnyákok és horvátok lakta Bosznia-hercegovinai Föderációra. A két országrésznek saját kormánya és parlamentje, valamint intézményrendszere van, de az országrészek képviselői a szövetségi intézmények munkájában is részt vesznek.

Orbán Viktor miniszterelnök a hétvégén időt szakított arra, hogy a Dodik-kal találkozzon. A magyar miniszterelnök kormánya nagyon erős kapcsolatot ápol Szerbia jelenlegi kormányával, vélhetően ezért jöhetett létre a találkozó.

Magyarországnak fontos a Balkán békéje, stabilitása és biztonsága, amelyben kulcsszerepet játszanak a Boszniai Szerb Köztársaságban élő szerbek

– nyilatkozta Orbán Viktor miniszterelnök szombaton, Banja Lukában folytatott tárgyalásai után a sajtónak.

Egyesült Államok: muszáj megőriznünk a békét és a stabilitást

Szankciókat helyezett kilátásba Gabriel Escobar az Egyesült Államok nyugat-balkáni különmegbízottja azon boszniai szerb politikusok ellen, akik szerinte veszélyeztetik az 1995-ben aláírt daytoni megállapodást – közölte a boszniai sajtó kedden.

A különmegbízott hétfőn érkezett az országba, ahol megbeszélést folytatott a háromtagú államelnökség tagjaival. Tapasztalatait összegezve kedden a boszniai közszolgálati televízióban (BHRT) arról beszélt, hogy

szankciókra és más gazdasági korlátozó intézkedésekre számíthatnak egyes boszniai szerb politikusok.

Neveket nem említett – noha utalt Milorad Dodikra, a háromtagú boszniai államelnökség szerb tagjára -, azt viszont leszögezte, hogy nem az egész boszniai országrészre vonatkoznak majd a megszorítások, mert “ezek az emberek már eleget szenvedtek”. Kiemelte: nemcsak azok a boszniai szerb vezetők számíthatnak szankciókra, akik a daytoni szerződésben foglaltak ellen munkálkodnak, hanem mindazok, akik e politikusokat és törekvéseket támogatják.

Az amerikai diplomata az interjúban arra is kitért, hogy nem lesz újabb háború Bosznia-Hercegovinában, az Egyesült Államok és európai partnerei ehhez biztonsági garanciát nyújtanak a nyugat-balkáni országnak. Rámutatott, hogy mindazok a politikusok, akikkel tárgyalt, egyetértettek abban, hogy nem lesz újra háború.
Gabriel Escobar kedden aláhúzta, hogy Bosznia-Hercegovina politikájának alapját a daytoni békeszerződés jelenti, ahogyan megdönthetetlen az ország területi egysége és önállósága is.

“Elutasítunk minden olyan egyoldalú lépést, mint például a szövetségi intézményekből történő kivonulás, hogy ezek az intézmények működésképtelenné váljanak, és hogy bármelyik országrész kiváljon a központi szervekből” – szögezte le.

Hozzátette: amikor Milorad Dodikkal tárgyalt egyértelművé tette, hogy az Egyesült Államok elutasít minden olyan lépést, amely veszélyeztetné a daytoni békeszerződésben foglaltakat. Mint mondta: meg kell találni a módját annak, hogy az ország intézményei újra működőképesek legyenek és az emberek érdekeit szolgálják.

A hétfői Dodik-Escobar tárgyalás után az amerikai különmegbízott újságíróknak azt mondta: a szerb vezető “nyitott volt arra, hogy megvitassa a központi intézményrendszert gyöngítő törvények visszavonását”. A boszniai szerb vezető ugyanakkor a maga sajtókonferenciáján úgy fogalmazott: “egyetértek Escobar úrral abban, hogy muszáj megőriznünk a békét és a stabilitást”. Majd hozzátette:

“megmondtam Escobarnak, hogy nem mondunk le céljainkról, bizonyos törvényeket megküldünk a Szerb Köztársaság parlamentjének és visszavonjuk egyetértésünket olyan kérdésekben, mint a hadsereg, a közvetett adózás, a bírósági rendszer”.

Közben Szerbia Koszovó irányába is frontot nyitott. Erről itt írtunk, Koszovói-szerb konfliktus: a NATO közbelépett, újranyit a határ