Kivételes természeti látványosság a darvak vonulása a Dél-Alföldön – X. Fehértavi Darvadozás
Darunéző és lovaskocsis természetismereti túrák, madárgyűrűzés, kisvonatozás a halvasúton, valamint számos gyermekprogram várja azokat, akik szombaton ellátogatnak a X. Fehértavi Darvadozásra Sándorfalvára – tájékoztatták a szervezők az MTI-t.
Az ősz egyik leglátványosabb természeti látványossága a darvak (Grus grus) ezreinek vonulása a Dél-Alföldön.
A kelet-európai állomány egyik kiemelt gyülekezési helye a szegedi Fehér-tó és környéke. Az itt megpihenő darvak a szántókon, tarlókon megfelelő táplálkozóhelyet találnak, az éjszakákat pedig a lecsapolt halastavakon töltik.
Reggeltől madárgyűrűzést rendeznek a Fehér-tó mellett álló Szalakóta Látogatóközpontnál, ahol a szikes tavaknál jellemző fajok mellett akár a vonulási időszakban a környéken ritkábban felbukkanó madarakkal is megismerkedhetnek az érdeklődők.
A programok központi helyszíne idén a sándorfalvi Pallavicini kastély kertje lesz, innen indulnak délelőtt óránként a lovaskocsis természetismereti túrák is.
A kastélykertben szabadtéri természetismereti játékokkal, kézműves foglalkozásokkal várják a gyerekeket. A helyi termékek vására mellett rendeznek a darvakat bemutató multimédiás előadást, a vendégek humoros, ismeretterjesztő bemutatón tudhatják meg, miként alkalmazkodnak az állatok környezetükhöz, és feltűnik majd Samu is, a Kiskunsági Nemzeti Park méreg- és tetemkereső kutyája.
Az érdeklődők megfigyelhetik a tavaknál napközben előforduló madarakat is.
A területen gazdálkodó Szegedfish Kft. keskeny nyomtávú szerelvényének utasai a halastavak között a Fehértói Halászcsárda mögötti kiinduló állomásról a tórendszer közepén álló kutatóházig és kilátótoronyig utazhatnak.
A nap legizgalmasabb programjainak azonban azok a kora délutántól szakvezetővel induló túrák ígérkeznek, melyeken a látogatók kis csoportokban figyelhetik meg a darubehúzást, azt a folyamatot, amikor a darvak visszatérnek éjszakázóhelyükre.
A 190-200 centiméteres szárnyfesztávú darvak tollának alapszíne palaszürke, a fej és a nyak oldalán lévő fehér sáv pedig élesen elüt fekete arcuktól és fejüktől. A daru rendkívül éber, veszélyt sejtve hosszú nyakát magasra nyújtja. Költőterületén – Eurázsia erdős, sztyeppés tájain – füvet, növényi hajtásokat, rovarokat, néha halakat, kisebb emlősöket és madárfiókákat eszik. Vonulásakor kultúrnövények termésével és magvakkal táplálkozik, tavasszal és nyáron inkább rovarokat fogyaszt. Vonuló csapatai V-alakban vagy egyenes vonalban szállnak, ellentétben a szintén kinyújtott nyakkal, de rendezetlen csoportokban röpülő gólyákkal.
Magyarországon a 19. század végén még költött, jelenleg tavaszi és őszi átvonuló. 2015 nyárán azonban – száz év után először – a Marcal völgyében sikerült megfigyelni egy költőpárt, amely két fiókát nevelt. 2017-ben majd idén is dokumentáltak egy költőpárt, melyek egy, illetve két fiókát neveltek föl.
További részeletek ITT.
