Érkezik a jó idő és vele együtt erősödik az UV sugárzás is

Itt a tavasz, egyre szebb az idő, mindenki vágyik ki a szabadba. A jó idő beköszöntével azonban folyamatosan nőni fog a bőrünket érő káros UV sugárzás mértéke, ezért már most készüljünk fel a nyári fényvédelemre. Mind az UV-B, mind pedig az UV-A sugárzás hozzájárul a leégéshez, fokozzák a bőrrák kialakulásának kockázatát, valamint szemkárosító hatásuk is van. Az UV-A sugárzás utáni bőrpír és gyulladás csak napokkal később jelentkezik, továbbá károsítja a sejtek DNS-ét, öregíti a bőrt.

Használjunk bőrtípusunknak és a napsugárzásnak megfelelő faktorszámú fényvédő készítményt. Számos termék áll rendelkezésre, így válogathatunk naptejek, krémek vagy akár napvédő spray-k közül is. A fizikai fényvédők mechanikusan visszaverik a káros napsugárzást, míg a kémiai elven működők elnyelik azt. Elsősorban a fizikai fényvédők használata ajánlott, főképpen gyermekek esetén.

Fontos kiemelni, hogy a védőhatás kialakulásához időre van szükség, így ne menjünk napra legalább 20-30 percig a készítmény felvitele után.

A faktorszám (SPF) azt mutatja meg, hogy elméletben menyivel több ideig tartózkodhatunk napon leégés kockázata nélkül / azt minimalizálva, mint annak használata nélkül. Egy átlagos európai felnőtt bőrének saját védelmi rendszere kb. 10-20 percre elegendő (de ez nagyban függ a tényleges bőrtípusunktól és az aktuális UV értékektől egyaránt). Ha a fenti átlagos 15 percet megszorozzuk a terméken feltüntetett faktorszámmal, akkor megkapjuk azt a maximális időt percben mérve, amit leégés nélkül a napon tölthetünk. Például ha SPF=30, akkor 15×30=450 perc és így tovább. Figyeljünk azonban, hogy ehhez többször kell a terméket a bőrünkre juttatni, amelynek egy részét a víz, izzadság, ruházat eltávolíthatja és a maximális időtartam tovább nem hosszabbítható ismételt alkalmazás esetében sem! Az SPF elsősorban az UV-B elleni védelem mértékét mutatja meg, ezért mindig ellenőrizzük a termék címkéjét, hogy rendelkezik-e UV-A védelemmel is. Számos termék kombinált hatóanyag tartalmú, így biztosítva komplett UV védelmet.

Védjük bőrünket szellős, hosszú ruházattal az UV sugárzás szempontjából legveszélyesebb 11-15 h (a mostani nyarak esetében inkább 10-16 h) közötti időszakban, de lehetőség szerint ekkor teljesen kerüljük a napon való tartózkodást, ugyanis igen rövid idő alatt leéghetünk.

A fej, arc és a szemek védelmére is fektessünk kellő hangsúlyt, például kendő, széles karimájú kalap és megfelelő napszemüveg (UV szűrős) viselésével. Kerüljük a túlzott napozást és szolárium használatot. Kiemelten fontos a kisgyermekek leégés elleni védelme. Figyeljük az UV jelentést és ehhez igazítsuk a fényvédelmet és a kinti tartózkodás mértékét egyaránt.  Legyünk körültekintőek a legkülönfélébb szabadtéri tevékenységek gyakorlás során, mint például természetjárás, kertészkedés, strandolás, kültéri sportok stb., mert felhős, borult időben és árnyékban is leéghetünk. Itt fontos megjegyezni, hogy pl. a vízről is sok UV sugár verődik vissza.  Külföldre történő utazás esetén vegyük figyelembe, hogy az Egyenlítőhöz közeledve egyre erősebb az UV kitettség, mely a tengerszint feletti magasság növekedésével szintén emelkedik. Az ózonréteg vékonyodása miatt egyébként is jelentősebb az UV terhelés.

A túlzott napsugárzás károsítja a bőrt, annak kollagén tartalmát, ezzel hozzájárulva annak korai öregedéséhez, valamint bizonyos bőrdaganatok, például a melanoma kockázatát is nagyban növeli.

Mint minden esetben, a napozás, a szabadban történő tartózkodás során is a megelőzésre törekedjünk, kerüljük el a leégést. A napbarnított bőr divatja nem biztos, hogy arányban áll a túlzott napfürdőzésből, vagy az esetleges napégésből fakadó későbbi következmények mértékével, saját egészségünknél semmi sem lehet fontosabb!

• Ez is érdekes olvasmány: Újra itt a kullancsszezon, így védekezhetünk!