Új elemekkel bővült a hungarikumok listája

Új elemekkel bővült a Hungarikumok Gyűjteménye és a Magyar Értéktár. Az eddigi 79 hungarikum mellé három új került a bizottság döntése értelmében: a szentesi paprika, a magyar cifraszűr és a hagyományos fejfák a Kárpát-medencében.

Szentesi paprika

Az Agrárminisztérium szerint a szentesi paprika az étkezésipaprika-termelés évtizedek óta meghatározó tevékenység a dél-alföldi régióban.

Eredetvédett termékként “szentesi paprika” néven 2014 tavasza óta értékesítik, amikor az Európai Bizottság oltalom alatt álló földrajzi jelzéssé nyilvánította az elnevezést.

Az oltalom a fehér tölteni való paprikára, a hegyes erős paprikára, a kápia paprikára, valamint a paradicsomalakú paprikára terjed ki. A miniszter hozzátette: a termelési kultúra kialakulásában jelentős szerepük volt a bolgár kertészeknek is, munkájuk előtti tisztelgés az, hogy a szentesi paprikát beemelték a Hungarikumok Gyűjteményébe.

Forrás: Agrárminisztérium

Magyar cifraszűr

A magyar cifraszűr olyan kabátféle, amely nemcsak az egyik legszebb magyar népi ruhadarab, de nemzeti szimbólum is.

Ismertetése szerint a korábban szürke viselet a XIX. században új életre kelt, díszessé vált, szó szerint “kivirágzott”. A cifraszűr lett a legények kötelező öltözetdarabja esküvőre, sőt egyes helyeken csak cifraszűrben járhattak lányos házakhoz udvarolni. A legény a cifra köpenyt mintegy véletlenül ottfelejtette az udvarlása helyszínén, és akinek reggelre kiakasztották a szűrét a tornácra, annak más lányos ház után kellett néznie.

Forrás: Békés Gyula – http://keptar.oszk.hu/

Hagyományos fejfák a Kárpát-medencében

A  hungarikummal kapcsolatban a miniszter kiemelte, a magyarság hagyományosan fa sírjeleket állított temetőiben. A harcosnak kopjafa “járt”, ami sírhantjába szúrt lándzsájának díszesen faragott tartója volt. A lándzsák eltűnésével mindenkit fejfával búcsúztattak. A XVIII. században “fejéhez való fa” és “főtől való fa” néven említik az írások ezeket a sírjeleket, amelyek elsősorban a protestáns vidékeken jelölik a sírokat. Ahol erős maradt a magyarság nemzettudata, ott a mai napig őrzik és ápolják a régi fejfákat, de még újak is kerülnek a temetőkbe. A sírkertekben álló faragott fejfák ékes bizonyítékai a magyarság Kárpát-medencei jelenlétének, írjha az Agárminisztérium.

Érdemes elolvasniMagyar hagyományok a gasztronómiában: szabadban szabadabb

A magyar értéktár is bővült

A bizottság döntése értelmében három kiemelkedő nemzeti érték került a Magyar Értéktárba.

Köztük a magyar kocsizás és fogathajtás,

amelynek kultúrája világhírű, és nemcsak nemzeti kulturális érték, de a világon egyedülálló eszköz-rendszerrel, és stíluselemekkel büszkélkedhet.

A komáromi vár és erődrendszer történelmi jelentősége mellett olyan építészeti alkotás is,

amely a közép-európai erődépítés mára egyetlen megmaradt kiváló eleme. Bekerült a Magyar Értéktárba

a komáromi szekeresgazdák hagyománya is, amely a mai napig élő tradíció – mondta a miniszteri biztos.