Ámulatba ejtenek Magyarország legszebb könyvtárai – képek

Káprázatos történelemmel és hangulattal rendelkező könyvtárak találhatóak Magyarországon. Ezen a héten a legszebb magyar könyvtárakat szedtük egy csokorba: 

Helikon-könyvtár, Keszthely

A keszthelyi Festetics-palota belsejében található Magyarország egyetlen, és egyben Európa legnagyobb épen maradt főúri könyvtára. A több mint 200 év alatt összegyűjtött csaknem 86 ezer tételnek ad otthont, és a kutatók ma is használják fő funkciója szerint. A könyvek között több régi enciklopédia és régi nyomat található.

A gyűjtemény legrégebbi kézirata, a Chronica Hungarorum című krónika 1488-ból való.

Az 1494-es Festetics-kódexet, a középkor legszebben díszített magyar nyelvű kódexét csaknem 150 évig őrizték itt, mielőtt az Országos Széchényi Könyvtárba szállították.

A könyvtár legkarakteresebb része, a nagyteremben található faragott tölgyfa bútorzat, amelyet Kerbl János asztalos készített.

Főapátsági Könyvtár, Pannonhalma

Bár a jelenlegi épület viszonylag új, hiszen a XIX. században épült, a pannonhalmi bencés szerzetesek könyvtára sokkal régebb óta létezik.

A gyűjtemény első említése 1090-ből származik, így ez a legrégebbi magyarországi könyvtár.

Ha le tudod venni a tekintetedet a gyönyörű görög stílusú oszlopokkal díszített galériáról, a mennyezeten Minerva istennőt ábrázoló festményt és a magyar történelem legnagyobb alakjainak portréit láthatod.

A főapátság részeként a bibliotéka is az UNESCO Világörökség része.

Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár

A Kálvin tér szomszédságában található az ország egyik szebb könyvtára, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (FSZEK). Az 1889-ben épült neobarokk stílusú, gyönyörű Wenckheim-palota kiválóan illeszkedik a reformkorban kiépült palotanegyedbe, ami a jelenben a VIII.kerület részét képezi. Míg kívülről impozáns, belépve nem olyan látványos épületrészbe érkezünk, viszont

a felsőbb szintek közül a negyedik emelet néhány termét eredeti, barokk formájában konzerválták.

A látvány tényleg lenyűgöző, és amikor nem tartanak itt rendezvényeket, akkor olvasóteremként funkcionálnak, tehát bárki gyönyörködhet benne. A könyvtár biztosít turistajegyet az idelátogatóknak, így nem feltétlenül szükséges külön beiratkozni a könyvtárba ezért az esztétikai gyönyörért. Ha viszont a látvány rabjai lettünk, bizonyára örökös bérletet is váltanánk a Szabó Ervin Könyvtárba.

Forrás: budapestinfo.hu

Fotó: fszek.hu

A lentebb található fekete-fehér korabeli képen a Zsolnay-kerámiakandalló látható a könyvtár Budavári Palota Szent István-termében.

Idén augusztus 20-ától lesz látogatható a megújult Szent István-terem és benne a Zsolnay-kandalló, amely a második világháborúban a teremmel együtt megsemmisült.

A Várkapitányság szakemberei végzik a Zsolnay-gyárban rekonstruált kandalló beépítését a teremben. A 4,7 méter magas, 2,8 méter széles és közel másfél tonnás kandalló 120 féle elembõl és összesen 611 darabból áll, írta az MTI.

Budapest, 2021. március 18. Fotó: MTI/Budapest Gyûjtemény – FSZEK

Ciszterci Műemlékkönyvtár, Zirc

A Ciszterci rend 1182-ben megkapott letelepedési engedély Zircen, ahol apátságot építettek, illetve a tudományos könyveket és iratokat is gyűjteni kezdték.

Sajnálatos módon a török dúlás következtében mind az eredeti épület, mind a könyvgyűjtemény megsemmisült.

Az újabb építkezés során is kialakítottak egy könyvtárat, és végül a teljes könyvállományt 1857-ben költöztették a nagyterembe.

A II. világháború sem kímélte az épületet, hiszen egy vadászrepülő ütközött a nagyterem tetőszerkezetének, ami komoly károkat okozott a bútorzatában és a könyvállományában. A háború után, 1950-ben betiltották a rend működését, de szerencsére a könyvtárat eredeti állapotában megőrizték, és a gondozását Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) vette át.

1989 óta újra a rend kezében van az apátság, a könyvtár viszont a nemzeti könyvtár kezében maradt.

A fennmaradt állomány tematikája rendkívül színes, így számos tudományág képviselteti magát. 70 ősnyomtatványt és csaknem 400 antikva található itt, amelyek közül több csak Zircen található meg Magyarországon.

ELTE Egyetemi Könyvtár, Budapest

Magyarország országos könyvtáraként működött mindaddig, amíg meg nem alapították az OSZK-t. Állománya több mint 400 éve bővül, ezért a nemzeti kulturális örökség része a történeti törzsgyűjteménye. A könyvtár ma is aktívan működik, és elsősorban a filozófia, a teológia, a történelem és a pszichológia szakos hallgatók használják.

Mintegy két millió könyvtári egység található itt jelenleg.

Az épület érdekessége, hogy ez volt az első olyan, magyarországi épület, amelyet kifejezetten könyvtári célra terveztek, így Szkalnitzky Antal és ifjabb Koch Henrik tervei forradalminak tekinthető. A Ferenciek terén található épületet 1873 és 1876 között építették neoreneszánsz stílusban.

A nagy olvasótermének falain Lotz Károly freskói láthatók.

Főegyházmegyei Könyvtár, Eger

Ez az 1793-ban alapított, közintézményként működő könyvtár, ami akkoriban szokatlan volt, igazán egyedülálló dokumentumokkal büszkélkedhet.

Itt található Mozart egy teljes egészében kézzel írt levele, amely Magyarországon az egyetlen.

A Dante-kódexből az egész világon három példány létezik, az egyiket itt található. Néhány további figyelemre méltó darab: Sacrobosco, Mátyás király csillagászának írásai, de szintén itt van IX. Leó pápa 1048-ból származó kódexe, a gyűjtemény legrégebbi darabja.

Fotó: visiteger.com

Az egri Főegyházmegyei Könyvtár nagyterme a Líceum déli oldalának részét képezi.

A könyvtár mennyezetének freskója a tridenti zsinatot ábrázolja.

Kracker János Lukács 1778 tavaszán kezdte el a munkát vejével, Zach Józseffel. A munkát megosztották, így Kracker festette a 150 alakot, Zach pedig a hátteret, ésév vége előtt befejezték a káprázatos alkotást. A bravúros perspektívával festett kép érdekessége, hogy míg a sík mennyezete ellenére kupolának látszik a freskó.

Fotó: facebook.com/efkv

A monumentális szerkezetet arányosan tagolja a 7 méter magasan körbefutó, felvidéki tölgyfából készült karzat.

Az európai hírű, copf stílusú bútorzatot Fellner Jakab tervezte, a megvalósításban pedig Lotter Tamás egri asztalos jeleskedett. Az eredeti színében meghagyott állványzat szerkezeti elemeinek rögzítéséhez semmilyen fémet nem használtak.

Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményeinek Nagykönyvtára

A dísztermet a magyar klasszicista építészet nagymestere, Pollack Mihály tervezte. Az 1806 és 1844 között felhúzott épületrész impozáns látvány része a dór oszlopokra támaszkodó galéria, az intarziás csillagmintás parketta és a Joseph Lintzbauer által készített mennyezeti és fali szekkók. Jelenleg több mint félmillió darabot számláló gyűjtemény része 7 kódex, 18 kódex-töredék, 33 ősnyomtatvány és 1430 régi magyar könyv.

A restaurálással saját műhelyünkben foglalkoznak.

A kollégiumi könyvtár története egyes források szerint megközelíti az 500 évet. Úgy tartják, hogy a könyvtár az 1530-as években kezdte meg működését, története során többek között a Rákóczi vagy a Lórántffy család is a meccénása volt.

Sajnos a II. világháború utáni szovjetek rablóhadjárat a sárospataki könyvtárat sem kímélte, számos nagyon értékes kötetet elvittek Oroszországba, és csak a rendszerváltozás után sikerült egy részét visszaszerezni.

Ez az írás a Daily News Hungary Discover the most beautiful libraries of Hungary című cikke nyomán íródott.