Most mi lesz? Előbújtak a medvék, és meglátták az árnyékukat, de…

A mai napon van a hagyományos medveárnyék-észlelés, illetve Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepét is ezen a napon tartják a katolikusok.

Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepe

Az ünnep alkalmából Veres András győri megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke délután öt órakor a mosonmagyaróvári piarista kápolnában mutat be szentmisét, amelyen hálát adnak hivatásukért az egyházmegye területén élő szerzetesek.

Tóth János Csaba, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye sajtóreferense közölte: Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek Rómában van, így az ünnepi szentmisét Cserháti Ferenc segédpüspök celebrálja délután öt órakor az esztergomi bazilikában.

A hagyomány szerint Jézus bemutatásakor jelen volt a jeruzsálemi templomban az agg Simeon is, aki a nemzeteket megvilágosító világosságnak nevezte Jézust. A világ világosságával való találkozás szimbólumaként alakult ki a gyertyaszentelés szokása. A szentelt gyertya már az ókeresztény korban Jézus jelképévé vált.

A hagyományos paraszti kultúrában a szentelt gyertya a bölcsőtől a koporsóig elkísérte az embert: keresztelésig az újszülött mellett világított, a fiatal anya gyertyát vitt kezében, amikor először ment templomba, gyertyát égettek a súlyos beteg mellett, és szentelt gyertyát adtak a haldokló kezébe is. A szentelt gyertyát a sublótban, a ládafiában vagy szalaggal átkötve a falon tartották.

Medveles

Előbújtak a medvék szerdán a Szegedi Vadasparkban, és bár napsütés fogadta őket, nem mentek vissza a medveházba.

A Szegedi Vadasparkban 2015 óta gondoznak barna medvéket (Ursus arctos). Hagyomány, hogy február 2-án medvelest szerveznek, idén ezt az állatkert közösségi oldalán is nyomon követhették az érdeklődők.

A vadaspark két medvéje, Mici és Ursula komótosan hagyták el a medveházat. A kifutóban zöldségek, gyümölcsök, mézzel és lekvárral bekent péksütemények és hal várta az állatokat. Reggel ugyan még szállingózott a hó Szegeden, délelőtt már napsütés volt. A két nőstény medve azonban nem ijedt meg az árnyékától, falatozni kezdett a finomságokból. A legjobban – a hal mellett – a mézes kifli és az alma ízlett nekik, amiből a gondozók a tél feliratot rakták ki. Így csakhamar a két medve meg is ette a telet.

A világ sok kultúrájára jellemző volt, hogy állatok viselkedéséből próbáltak az időjárás alakulására következtetni.

Ezek az állatjóslások a szájhagyomány útján terjedtek, és sokszor valós tapasztalatokra épültek. A tavaszkezdő napként is emlegetett február másodikához, Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepéhez két különböző, állatokhoz kapcsolódó időjárás-előrejelző népi bölcsesség is kötődik. Az egyik szerint “Gyertyaszentelő napján inkább a farkas ordítson be az ablakon, minthogy süssön a nap”. Ugyanis ha ezen a napon szép, enyhe idő van, akkor még sokáig elhúzódik a tél. Ugyanezen következtetésre jutottak azok is, akik barna medvékhez kötötték megfigyelésüket.

“Ha meglátja árnyékát, azaz süt a nap, akkor visszabújik, mert még hosszú, kemény tél áll előttünk. Ha azonban odakint csikorgó hideggel szembesül, érzi, vagy talán tudja, hogy hamarosan tavaszodni kezd.”

A barna medvék valójában a természetben nem alszanak téli álmot, csak rövidebb-hosszabb pihenőt tartanak földbe vájt üregekben, esetleg barlangokban.

Ilyenkor a medvék anyagcseréje és szívverése is lelassul. Időnként azonban – általában enyhébb, napsütéses időben – kibújnak rejtekükből és fogyasztanak némi táplálékot, így alakulhatott ki a velük kapcsolatos népi időjárás-előrejelzés.

Érdemes elolvasniKutya mentette meg a sorsára hagyott újszülött életét – VIDEÓ

Source: MTI