Mi is az izomláz?

Ismered az érzést, amikor úgy fáj a combod, hogy felmenni a lépcsőn vagy leülni a WC-re is nagy kihívást jelent? Mi is az izomláz, mitől alakulhat ki, és hogyan tudunk rajta enyhíteni? Pár gondolat erről a különös élettani folyamatról, ami még a sporttudomány területén is komoly megválaszolatlan kérdéseket vet fel. 

Mikor alakul ki?

Az izomzat jóindulatú gyulladása, ami általában a terhelés után 24-48 órával jelentkezik és több napig is eltarthat. Leegyszerűsítve akkor jöhet létre izomláz, ha valami új ingert kap szervezetünk, izomzatunk. Ilyen például ami a leggyakrabban fordul talán elő, ha teljesen kezdő valaki és úgy dönt, hogy holnaptól edzeni fog, akkor szinte 100%, hogy izomláza lesz. Nem csak a kezdők szenvedhetnek izomlázban, hanem a profi sportolók is, hiszen az ő izomzatukat is érheti újdonság, és kell is hogy érje. Náluk általában az történik, hogy bár ugyanazt a mozgásformát csinálják, de egy sokkal nagyobb terhelést kapnak, és így jön létre az izomláz. A lényeg ugyanaz: a szervezet nincs hozzászokva, ezért izomlázzal reagál az új ingerre. Izomláz léphet fel akkor is, ha mondjuk egy hosszabb pihenő után tér vissza egy élsportoló az edzéshez, akkor megint csak az újdonság élménye okoz majd izomlázat.

Izomláz=fejlődés?

Dehogy! Ha csak akkor fejlődne az izomzat, amikor izomláz lép fel, lehetetlen lenne a rendszeres edzés mondjuk egy profi sportolónak, hiszen annyira kimerítő lenne állandóan izomlázzal edzenie, hogy annak sérülés lenne a vége, vagy érezhető teljesítmény csökkenés. Lehet egy jó visszajelzés az izomláz, de ha minden egyes edzés után jelen van az biztosan nem lesz jó.

Az izomláz igazából mégiscsak egy károsodás az izomzatban, amit nem is lehetne hosszú távon fenntartani.

Fejlődni mindig utána fog az izomzat akkor, amikor pihenést és tápanyagot kap. Ha ezt nem biztosítjuk neki, mert folyamatosan roncsoljuk azzal, hogy ugyanolyan keményen akarunk edzeni izomlázasan is, akkor soha nem fog fejlődni. Valóban lehet valamelyest enyhíteni az izomlázon mozgással, de ez mindig valamilyen más mozgásforma legyen. Súlyzós edzés után például egy hosszú séta vagy egy könnyű úszás jó választás lehet.

Mitől alakulhat ki? 3+1 elmélet

1. Régen, és nagyon sokáig úgy gondolták, hogy a tejsav okozza az izomlázat, ami a nagy munkavégzés alatt megjelenő melléktermék. Logikusnak tűnhet, azonban rájöttek, hogy nem lehet ez a felelős, hiszen a tejsav a nagy intenzitású anaerob edzések során keletkezik. Anaerobnak hívjuk azokat a tevékenységeket, melyek során nincs elengedő oxigén jelen. Nos, a tejsav felezési ideje kb. 20-30 perc tehát, ennyi idő alatt a felhalmozódott tejsavnak a fele már elszállítódott, amiből az következik, hogy nem túl valószínű, hogy ez a folyamat képes napokig tartó fájdalmat okozni az izomzatban.

2. A második elmélet a szabadgyökök felszabadulásában keresendő. Ezek olyan melléktermékek, melyek képesek a sejteket roncsolni, és szintén edzés hatására jönnek létre. Az első példához hasonlóan ezek is hamar elszállítódnak, és a szervezet legtöbb esetben elég jól tud “védekezni” ellenük, így nem túl valószínű, hogy ez okozza az izomlázat.

3. Ami manapság a legvalószínűbb, és a legfrissebb kutatások is ezt igazolják, az az, hogy az izomrostokban edzés hatására keletkező mikrosérülések, szakadások okozzák az izomlázat. Ez a jelenség normális minden, az izomzatot erősen megterhelő munkavégzés után, és erre szükség is van ahhoz, hogy izomzatunk erősebb, állóképesebb legyen.

Az izom gyulladása, vagyis maga az izomláz már a felépítő folyamat első jele, azaz ilyenkor kezdenek begyógyulni a sérülések, és ezáltal erősödik, vastagodik a szövet. Ezért fontos a megfelelő tápanyagbevitel, folyadékpótlás és pihenés, mert ezekkel elősegíthető a gyorsabb és minőségibb gyógyulás.

Valójában ez az elmélet sem igazolt, és teljes mértékben nem bizonyított, valamint komoly vitákat vált ki a szakemberek közt a mai napig, de így is ez állhat a legközelebb a valósághoz.

+1: Van azonban egy teljesen friss (2020) kutatás, ami a Testnevelési Egyetemen született és a nemzetközi vizeket is rendesen felkavarta.

A tudományos publikációban arról számolnak be, hogy helyénvalóbb lenne az izomlázat inkább idegláznak hívni. Ezt azzal magyarázzák, hogy az izomorsóban érzőidegrostok találhatóak és elképzelhető, hogy ezek azok a rostok, amik elszenvedik a mikrosérüléseket, és ez válthatja ki az izomláz érzését.

Érdekes ez a fajta megközelítés, és igaz is lehet, hiszen sportolás közben az idegrendszer az, amit igazából edzünk.

Megelőzése és kezelése

A sokat emlegetett bemelegítés és nyújtás beiktatása az edzésfolyamatba segíthet abban, hogy elkerüljük az izomlázat. Hasznos lehet még, nagy terhelés után egy könnyed hosszabb aerob levezetés, valamit a megfelelő mennyiségű és minőségű folyadék és ásványanyag bevitel. Edzés után a lassú és gyorsan felszívódó tápanyagok pótlása. Ha már izomlázunk van túl sok mindent nem tehetünk ellene. Akkor már késő nyújtani, sőt veszélyes is lehet! Hiába visszük be nagyobb dózisban a magnéziumot, azzal is elkéstünk már. Egy könnyed masszázs segíthet, hogy elvezesse a melléktermékeket, de teljesen elmulasztani biztos nem fogja. Türelmesen meg kell várni míg elmúlik, majd újra óvatosan terhelni.

További érdekességekért, és életmód tanácsadásért keresd a WINTEAM csapatát!