Putyin keresztülhúzta a béketárgyalásokat: Moszkva hivatalosan is elismeri a szakadár területeket

Csattanós választ adott Vlagyimir Putyin orosz elnök azoknak, akik kételkedtek Oroszország békés szándékaiban. A feszültség enyhítése helyett olajat öntött a tűzre az orosz elnök. 

Vlagyimir Putyin orosz elnök hamarosan aláírja azt a rendeletet, amely két kelet-ukrajnai szakadár régiót (“Donyecki Népköztársaság” és a “Luhanszki Népköztársaság”) ismer el független entitásként, közölte a Kreml, és ezzel a Nyugat által a háború kirobbanásától tartott válságban tovább fokozza a tétet, írja a Reuters.

Putyin Németország és Franciaország vezetőivel folytatott telefonbeszélgetés során jelentette be döntését, akik csalódottságuknak adtak hangot – közölte a Kreml. Ez egyben azt is jelenti, hogy Moszkva lépése megtorpedózhatja az utolsó pillanatban Joe Biden amerikai elnökkel való csúcstalálkozóra tett ajánlatát. A rubel 3,3%-ot esett a nap folyamán, így tovább gyengült, amikor Putyin mai kijelentéseit a nyilvánosság elé tárta a kérdésről.

Mindenki számára világos, hogy

a lázadók által ellenőrzött területek elismerése ürügyet szolgáltathatna az orosz csapatoknak arra, hogy átlépjék a határt ezeken a területeken.

Ez a háború elkerülésének diplomáciai lehetőségeit is szűkíti, mivel ez a Franciaország és Németország által közvetített hétéves tűzszünet kifejezett elutasítását jelenti, amelyet a szélesebb körű válságról szóló jövőbeli tárgyalások kereteként hirdettek meg.

Reakciók

Az Európai Unió szankciókra figyelmeztetett a 27 országot tömörítő blokk részéről, amennyiben Moszkva annektálja vagy elismeri az Ukrajna keleti részén lévő, nagyrészt az Oroszország által támogatott szakadárok által ellenőrzött szakadár régiókat.

“Ha annexióra kerül sor, szankciókat fogunk alkalmazni, ha pedig elismerésre, akkor a szankciókat az asztalra teszem, és a miniszterek döntenek” – mondta Josep Borrell, az EU külügyi vezetője a blokk külügyminisztereinek ülése után.

Érdemes elolvasniA nyugati hatalmak ott tennének keresztbe Moszkvának, ahol biztosan megérzi

Moszkva különben azt állította, hogy ukrán katonai szabotőrök fegyveres járművekkel próbáltak orosz területre behatolni, ami öt halálos áldozatot követelt, és ezt a vádat Kijev “álhírként” utasította vissza.

Mindkét fejlemény beleillik a nyugati kormányok által többször is megjósolt mintába, akik azzal vádolják Oroszországot, hogy a támadásokért Kijevet okolja, és a szeparatisták segítségkérésére támaszkodik, hogy ürügyet találjon a támadásra.

Órákkal korábban Emmanuel Macron francia elnök reményt adott a diplomáciai megoldásra, mondván, hogy Putyin és Biden elvben megállapodott a találkozóról. A Kreml azonban közölte, hogy nincsenek konkrét tervek a csúcstalálkozóra.

A Fehér Ház közölte, hogy Biden “elvben” elfogadta a találkozót, de csak akkor, “ha nem történik invázió”.

Washingtonban Joe Biden elnök összehívta legfőbb biztonsági tanácsadóit. Antony Blinken külügyminisztert, Lloyd Austin védelmi minisztert és Mark Milley tábornokot, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnökét.

Washington szerint

Oroszország 169-190 ezer fős haderőt összpontosított a térségben, beleértve a szakadár területek lázadóit is, és akár napokon belül bevonulhat.

Oroszország tagadja, hogy bármiféle tervet szőne szomszédja megtámadására, de meg nem határozott “katonai-technikai” lépésekkel fenyegetőzött, ha nem kap átfogó biztonsági garanciákat, beleértve azt az ígéretet, hogy Ukrajna soha nem csatlakozik a NATO-hoz.

Az európai pénzügyi piacok a fokozódó konfrontáció jelei miatt zuhantak, miután rövid ideig emelkedtek, mert felcsillant a remény, hogy a csúcstalálkozó kiutat kínálhat Európa évtizedek óta legnagyobb katonai válságából.

Az olaj – Oroszország fő exportcikke – ára emelkedett, miközben az orosz részvények és a rubel árfolyama zuhant.

Source: Reuters