A SWIFT, mint „fegyver”

Az orosz-ukrán válság kapcsán egyre több ország vezetője, szakemberek, illetve az ukrán kormány is kérte, hogy kapcsolják le Oroszországot a SWIFT globális bankközi fizetési rendszerről. Eddig mind az Egyesült Államok, mind pedig az EU tartózkodott ettől a lépéstől.

Olvasd tovább itt: Minden idők legkeményebb szankcióit alkalmazza az EU Oroszország ellen

Úgy tűnik megtört az ellenállás, mert Biden elnök február 26-án bejelentette, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei kizárnak egyes orosz bankokat a SWIFT rendszeréből. White House and EU nations announce expulsion of ‘selected Russian banks’ from SWIFT

Mit is jelent ez tulajdonképpen?

A SWIFT-hez 200 ország több mint 11.000 bankja tartozik és ezen a rendszeren bonyolítják a határon átnyúló, bankok közötti fizetéseiket.

Az orosz bankok kizárása a rendszerből azt jelenti, hogy mostantól nem tudnak Oroszországon kívüli bankoknak utalni, vagy onnan utalást fogadni.

A SWIFT rendszerből való kizárás egyébként nem mostani ötlet, már 2014-ben is felmerült, amikor Oroszország elfoglalta a Krím-félszigetet. Akkor az USA és szövetségesei végül úgy döntöttek, hogy nem vezetik be ezt a szankciót. Elképzelhető, hogy ebben közre játszott az is, hogy

az orosz vezetés akkoriban azt mondta, az ország bankjainak a SWIFT-ről való lekapcsolása egyenlő egy hadüzenettel.

A mostani lépésnek valószínűleg már sajnos nem lesz olyan bénító hatása, mint ami 2014-ben lett volna. Ez azért lehetséges, mert az akkori helyzetből tanulva Vlagyimir Putyin több intézkedést is foganatosított az orosz gazdaság és pénzügyi rendszer megerősítésére.

Mik ezek a lépések?

Oroszország időközben létrehozta a SWIFT alternatíváját, az SPFS-t. Ezen a rendszeren jelenleg csak belföldi tranzakciókat futtatnak, de rá tudnak kapcsolni határon átnyúló tranzakciókat is.

Bár az SPFS nem tudja felvenni a versenyt a SWIFT-el, és az elején biztos lesznek vele komoly problémák.

A célnak viszont valószínűleg megfelel és pár év alatt – komoly befektetéssel – viszonylag jól működő rendszert lehet belőle kialakítani.

Oroszország belekezdett a saját digitális pénzének – digitális rubel – létrehozásába, mely idővel csökkentheti Oroszország globális fizetési rendszerektől való függőségét. Emellett devizatartalékának túlnyomó része már nem dollárban, hanem euróban, jüanban és más devizákban van ami pedig csökkenti az Egyesült Államoktól való függést.

A Kreml korábban már jelezte, hogy a szankciókra a viszonosság alapján szankciókkal fog válaszolni. Oroszország az EU 5. legnagyobb kereskedelmi partnere, az Unió gázellátásának majdnem 40%-a jön innen. A gázellátás korlátozása, esetleges leállítása például komoly problémát okozhat Európának.

A SWIFT “fegyverként” való alkalmazása Oroszország ellen hosszútávon sérheti az Egyesült Államok érdekeit is.

Jelenleg, köszönhetően a dollár dominanciájának, az USA uralja a nemzetközi pénzügyeket. Oroszország kizárása Kínát is arra ösztönözheti, hogy megerősítse a saját, határokon átnyúló elszámolási rendszerét (CIPS). Például azzal, hogy egyre több országot bevon a rendszerbe. Néhány nagy külföldi bank már jelenleg is használja a CIPS-t, amelynek 2021-ben az átlagos napi volumene több mint 300 milliárd jüan (kb. 50 milliárd dollár) volt. Ez persze közelében sincs a SWIFT napi 400 milliárd dollár értékű tranzakcióinak, de kb. kétszerese a 2020-as volumennek. Oroszország és Kína kereskedelmi tranzakcióinak egy részét már most is a CIPS-en keresztül bonyolítja. A SWIFT-ből való kizárás pedig valószínűleg még tovább fogja mélyíteni ezt a kapcsolatot.

Ennek ellenére azt gondolom, hogy fontos volt ennek a szankciónak a bevezetése. Nemcsak azért, mert

az eddig bevezetett szankciókkal együttesen komoly hatást gyakorolhat az orosz gazdaságra, pénzügyekre, a társadalomra és az ország vezetésére.

De azért is, mert azzal, hogy Oroszország több bankját is kizárták a SWIFT rendszerből, az USA és szövetségesei azt üzenik Oroszországnak, hogy nagyon komolyak a szándékaik és nem riadnak vissza olyan döntésektől sem, melyek számukra is negatív következményekkel járhatnak.