Újabb magyar pálinkafajta kapott uniós oltalmat, de mit is jelent ez?

Forrás: Agrárminisztérium

Az Európai Bizottság március 7-i döntésével a Homokháti őszibarack pálinka elnevezés uniós oltalomban részesült, az Agrárminisztérium Földrajzi árujelzők programjának eredményeként így 79-re emelkedett az uniós oltalom alatt álló földrajzi árujelzők száma: 28 élelmiszer, 38 bor és 13 pálinka elnevezése védett az EU területén – közölte az agrártárca az MTI-vel hétfőn.

Homokháti őszibarack pálinka

A Homokháti őszibarack pálinka előállítása a Duna-Tisza közi Homokhátság déli részén, Szegedtől nyugatra elhelyezkedő meghatározott települések kereskedelmi pálinkafőzdéiben, kizárólag az erről a területről származó őszibarackból történhet.

A pálinka földrajzi területtel való szoros kapcsolata a térség csillámokban gazdag homokos talajának és éghajlatának köszönhető. A Homokhátságra jellemző forró, száraz, aszályos nyarak, a napsütéses órák magas száma és a nagy napi hőingadozás, valamint a talaj adottságainak következtében az ott termesztett őszibarack édessé, zamatossá válik.

Az alkalmazott kisüsti lepárlási technológia hatására a pálinkában ezek az érett őszibarackból származó gazdag aromák karakteresen jelennek meg.

Ennek eredményeként ízében telt, karakteres, könnyed fanyarság, ugyanakkor visszafogott parfümösség, diszkrét illat jellemzi a Homokháti őszibarack pálinkát – ismertetik a közleményben.

Uniós oltalom a pálinkákon

Még 2021 novemberében a „Madarasi birspálinka” kapta meg a védett elnevezést. Előállítása Bács-Kiskun megye területén elhelyezkedő kereskedelmi pálinkafőzdékben, kizárólag erről a területről származó birsből történhet, írja a kormányzati oldal. A „Madarasi birspálinka” alapanyagát adó birs számára kiváló környezetet biztosít a napfényben gazdag éghajlat és a laza, könnyen felmelegedő homoktalaj. A „Madarasi birspálinka” készítése során különleges lépés, hogy a birset feldolgozás előtt utóérlelik, így a gyümölcsben az aromaanyagok tovább koncentrálódnak, ezzel is biztosítva a pálinka egyedi ízvilágát. A „Madarasi birspálinka” illatában telt, kompótos jegyeket hordoz, amelyet a birs citrusossága erősít fel. Ízében szintén édes, kompótos jellegű, ennek köszönhetően lágy és selymes karakterű.

Uniós oltalom alatt álló pálinkáink:

Békési szilvapálinka
Gönci barackpálinka
Homokháti őszibarack pálinka
Kecskeméti barackpálinka
Madarasi birspálinka
Nagykörűi cseresznyepálinka
Nagykunsági birspálinka
Nagykunsági szilvapálinka
Sárréti kökénypálinka
Szabolcsi almapálinka
Szatmári szilvapálinka
Törkölypálinka
Újfehértói meggypálinka
Vasi vadkörte pálinka

Uniós oltalom, földrajzi árujelzők program

A földrajzi árujelző oltalom a jogi védelmen túl növeli a termék megkülönböztethetőségét a kereskedelemben, segíti a fogyasztót a vásárlási döntés meghozatalában, az előállítót terméke népszerűsítésében.

A földrajzi árujelzős agrártermékekről további információ érhető el a hivatalos honlapon.

A földrajzi árujelzők használatának szabályozása biztosítja a magyar mezőgazdasági termékek, élelmiszerek, borászati termékek és szeszesitalok hagyományos neveinek védelmét az Európai Unió valamennyi tagállamában. Régi szokás az ételeket és italokat származási helyük alapján elnevezni.

Egy földrajzi árujelző azonban a származáson kívül számos más jelentést is hordoz: a hagyományokat, a termelői közösséget, annak tudását, speciális termékkaraktert és minőségi szintet is megtestesít.

Az Agrárminisztérium (jogelődje: Földművelésügyi Minisztérium) 2015-ben indította el programját, melynek célja kettős: egyrészt az oltalomban részesülő földrajzi árujelzők számának növelése, másrészt pedig a már meglévő földrajzi árujelzőkben rejlő lehetőségek jobb kihasználása.
Földrajzi árujelzőink kulturális örökségünk részét képezik. A cél, hogy olyan egyedi, nem reprodukálható eszközt biztosítson az állam a termelők számára, amellyel az éles piaci versenyben hitelesen meg tudják különböztetni termékeiket, és érvényesíteni tudják a minőségi többletet.

A földrajzi árujelzők programjának első célkitűzése, a Magyarország számára oltalom alatt álló földrajzi árujelzők (eredetmegjelölések és földrajzi jelzések) számának növelése jegyében az egész országra kiterjedő kutatómunka. A lehetséges jelöltek felkutatása, oltalmi lehetőségeik feltérképezése, valamint a termékleírások kidolgozása során nyújtott szakmai segítség képezik a munka gerincét. Ezen túlmenően az érintett termelői közösségek számára bemutatják a földrajzi árujelzők agrárpolitikai és vidékfejlesztési összefüggéseit, valamint az oltalomból eredő jogokat és azok érvényesítési lehetőségeit.

A program második célkitűzése a már meglévő földrajzi árujelzőkben rejlő lehetőségek jobb kihasználása. Ez magában foglalja a névhasználati szabályokat rögzítő termékleírások felülvizsgálatát, a földrajzi árujelzők piaci pozicionálásához igazítását, valamint az eredetvédelmi rendszerekről és a földrajzi árujelzős termékekről szóló tájékoztatást.