Genetikailag módosított sertésszívet kapott, a végsőkig küzdött

Meghalt az a páciens, akinek a világon először végeztek szívátültetést egy genetikailag módosított sertésből, írja a BBC.

David Bennett, aki végstádiumú szívbetegségben szenvedett, két hónapig élt a műtétet követően az Egyesült Államokban. Állapota azonban néhány napja romlani kezdett – közölték baltimore-i orvosai -, és

az 57 éves férfi március 8-án meghalt.

Bennett tisztában volt a műtéttel járó kockázatokkal, és a beavatkozás előtt elismerte, hogy nagy kockázatot vállalt.

A Marylandi Egyetem Orvosi Központjának orvosai az amerikai egészségügyi hatóságtól különleges felmentést kaptak az eljárás elvégzésére. Bennett, aki nem volt jogosult emberi transzplantációra, máskülönben meghalt volna. A műtétet megelőzően már hat hétig ágyhoz volt kötve, és egy gép tartotta életben.

Bennett úr január 7-én esett át a műtéten, és az orvosok szerint az azt követő hetekben a családjával töltött időt, megnézte a Super Bowlt, és arról beszélt, hogy haza akar menni a kutyájához, Luckyhoz. Állapota azonban hirtelen leromlott.

“Bátor és nemes betegnek bizonyult, aki a végsőkig küzdött” – mondta Bartley Griffith sebész, aki a transzplantációt végezte, a kórház által kiadott közleményben. Bennett fia, ifjabb David azonban azt mondta, reméli, hogy apja transzplantációja “a remény kezdete, nem pedig a vége” – írja az AP hírügynökség.

“Hálásak vagyunk minden innovatív pillanatért, minden őrült álomért, minden álmatlan éjszakáért, amely ebbe a történelmi erőfeszítésbe került”

– tette hozzá.

Szervhiány

Dr. Griffith korábban azt mondta, hogy a műtét “egy lépéssel közelebb viszi a világot a szervhiány-válság megoldásához”.

Jelenleg az Egyesült Államokban naponta 17 ember hal meg transzplantációra várva, és állítólag több mint 100 ezren vannak a várólistán.

Állati szervek

Már régóta felmerült annak a lehetősége, hogy a kereslet kielégítésére állati szerveket használjanak úgynevezett xenotranszplantációra, és a sertésszívbillentyűk használata már elterjedt. 2021 októberében New York-i sebészek bejelentették, hogy sikeresen átültettek egy sertés veséjét egy emberbe. A művelet akkoriban a terület eddigi legfejlettebb kísérletének számított. A páciens azonban ekkor agyhalott volt, és nem volt remény a felépülésre.Részletek itt: Agyhalott emberbe ültettek át sikeresen genetikailag módosított sertésveséket

A más fajból származó szervek felhasználásának legnagyobb akadálya a “hiperakut kilökődés”.

A szervezet annyira idegennek látja a szövetet, hogy perceken belül elkezdi elpusztítani az adományozott szervet. A remény az volt, hogy a sertésen végrehajtott 10 genetikai módosításnak köszönhetően a szervei elfogadhatóak lesznek az emberi szervezet számára.

Szívszorító pillanat volt, amikor a szívet beültették, de nem volt hiperakut kilökődés, és ez a hatalmas akadály elhárult.

Hogy pontosan mi történt azóta, és mi volt Bennett halálának pontos oka, egyelőre nem világos. A vizsgálatok eredményei fogják meghatározni, hogy mennyire áll közel az emberiség ahhoz, hogy a jövőben sertésekkel oldjuk meg a transzplantációs szervek globális hiányát.