Gyulafehérváron tartják májusban a Magyar Református Egység Napját

Gyulafehérváron találkoznak május 21-én, a Magyar Református Egység Napja alkalmából a Kárpát-medence református püspökei, esperesei, egyházkerületi és egyházmegyei gondnokai – jelentette be keddi gyulafehérvári sajtótájékoztatóján Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület (EREK) püspöke.

Elmondta: 2009 óta ünneplik – általában május utolsó hétvégén – a Magyar Református Egység Napját. Az elmúlt két évben azonban a koronavírus-járvány miatt nem sikerült megszervezni a nagyszabású rendezvényt. Hozzátette: azért választották a gyulafehérvári helyszínt az ünneplésre, mert a Bethlen Gábor erdélyi fejedelem által 400 éve itt alapított Collegium Academicumra is emlékezni kívánnak. A kollégiumot később Apafi Mihály fejedelem Nagyenyedre költöztette.

A rendezvénysorozat keretében a tíz Kárpát-medencei református püspök egy-egy Dél-Erdélyben felújított református templomot szentel újra,

Gyulafehérváron ülésezik a Generális Konvent, az egykori kollégium közelében felavatják Bethlen Gábor egész alakos köztéri szobrát, és a várban tartanak szabadtéri ünnepi istentiszteletet, amelyen a résztvevőknek az úrvacsorát is kiszolgálják.

• ez is érdekes lehet: Hit- és erkölcstant vagy etikát tanuljon a gyerek? Interjú a Református Pedagógiai Intézet igazgatójával

Kató Béla elmondta: szerencsés körülmény segítette a nagyenyedi Bethlen Gábor-szobor felavatását. Marosvásárhely városa ugyanis pályázat alapján választotta ki a fejedelem – azóta felavatott – szobrát. A marosvásárhelyi pályázatra készült, de ott nem nyert Deák Árpád nagyváradi művész szoborterve. Ezt rendelte meg az egyházkerület Gyulafehérvárra. Korábban az erdélyi magyar lapok közölték, hogy a város önkormányzata támogatta a köztéri szoborállítást.

Tussay Szilárd főszervező jelezte: a Magyar Református Egység Napja idén nemcsak egynapos rendezvény lesz, és nem is csak Gyulafehérváron tartják. Kiállítások, konferenciák sorozata társul hozzá. A rendezvénysorozat már május 18-án megkezdődik egy Nagyenyeden tartandó egyháztörténeti konferenciával.

Gudor Kund Botond gyulafehérvári esperes elmondta:

a rendezvénysorozat keretében a római katolikus egyházzal közösen szerveznek kiállítást 400 év erdélyi oktatásfejlődéséről.

A Gyulafehérvári múzeummal közösen könyvkiállítást szerveznek a kollégiumban használt tankönyvekből és a kollégium tanárai által írt könyvekből. Hozzátette: az egyik könyvben Bethlen Gábor bejegyzése is látható lesz majd. Gyulafehérváron nyílik meg az a kiállítás is, amelyen a budapesti Teleki László Alapítvány mutatja be értékes műemlékek felújítását. Az esperes elmondta: a szórványba hozott rendezvénnyel azt szeretnék üzenni, hogy minden magyar ember számít, a legkisebb településen is, ugyanakkor az interetnikus, ökumenikus kapcsolatokat is erősíteni szeretnék.

Kató Béla elmondta: a dél-erdélyi szórványban tíznél több templomot újítottak fel az elmúlt időszakban, de azért tízet szentelnek újra, mert tíz református püspök lesz jelen a rendezvénysorozaton. E szenteléseket egy időben tartják egy-egy püspök részvételével. Hozzátette: olyan megújult templom is lesz, amely élő református közösség otthona, de olyan is, amelynek környékén elfogyott a református közösség.

“Olyan közösség formálódik ilyen alkalmakkor, ami megerősíti hitükben, identitástudatukban azokat, akik összetartoznak” – fogalmazott a püspök.

Arra az újságírói kérdésre, hogy érdemes-e olyan templomokat felújítani, amelyekhez nem tartozik gyülekezet, kijelentette: kopjafaállítással is lehet emlékezni, de ha ott áll egy középkori templom, annál beszédesebb bizonyíték nem kell az itt teremtett kultúrára. Azt is megjegyezte: nem kell soha kizárni a feléledés lehetőségét. Dél-Erdély a megépült autópályák miatt Románia nagy ütemben fejlődő térsége, és megtörténhet, hogy a munkavállalói mobilitás olyan református magyarokat hoz ide, akik egyszer élettel töltik meg a felújított templomokat. “A kövek kiáltanak, hatnak a lelkiismeretünkre” – fogalmazott a püspök.

ez is érdekes lehet – Fotók: Így építettek fel 10 milliárdból egy kis erdélyi városkát a szentendrei Skanzenben

Source: MTI