Az orosz csapatok visszavonulásával egyre több beszámoló válik ismertté a döbbenetes tettekről, amiket a háború során elkövettek.
Az Euronews videós összeállítása az állítólagos háborús bűnöknek jár utána Kijev környékén az orosz megszállás után. A korábban csendes külvárosok és falvak romhalmazokká változtak. Az ott élők hetekig tartó borzalmat éltek át.
Az egyik helybéli, Sasha végigvezette a csatorna riporterét azon a rémálmon, amelyet a Kijev melletti egyik kisvárosban, Irpinyben élt át. Elmondta neki, hogyan végeztek ki embereket, megmutatta azt a helyet, ahol látta, ahogy barátját, Sanját lelövik, akinek aznap lett volna a születésnapja.
30 kilométerre arrébb, Borodyanka városában sem jobb a helyzet, jelenleg is folyik a háború alatt ideiglenesen udvarokban és kertekben eltemetett civilek holttesteinek exhumálása.
„Nézd, milyen jóképű volt!” – mondta Nadiya, és megmutatta 34 éves fia, Konsztantyin képét, akinek a teste felismerhetetlenül hevert valahol.
Mikola, egy helyi gazda Andriivka faluban mesélt az átélt borzalmakról, fia lelövéséről. „Azt mondták, a telefonján keresztül továbbított információkat az orosz harckocsioszlop helyzetéről” – sóhajtott. „Ezek vadállatok! Ez nem hadsereg! Egy hadsereg nem támad gyerekeket és nagymamákat, de ők igen!” – folytatta, majd dühösen hozzátette: „Gyerekek voltak, 18 évesek. Néhányan sírtak, mondván, hogy nem akarnak ide jönni, kényszerítették őket, és azt mondták, hogy csak 2 nap, gyakorlatozni fognak!”
Nemi erőszak és brutális gyilkosságok
Makarivban a stáb egy megerőszakolt ukrán nővel is beszélni tudott. Az áldozat fojtott hangon mesélte el történetét, ahogy leírta a jelenetet, könnyezett, ahogy eszébe jutott férje gyötrelme, akit lelőttek, amikor segíteni próbált neki. A ház mellett haladó orosz hírszerző erők szabadították meg.
„A kiszabadulásom után megtudtam, hogy akik ezt tették velem, elkaptak egy másik nőt is; megerőszakolták, és elvágták a torkát.” – fejezte be suttogva.
Olga a háború alatt talán leghírhedtebbé vált településen Bucsában él, immár egyedül. Elmesélte, hogyan találták meg férjét, akit utoljára akkor láttak, amikor a megszállás idején egy élelmiszer-elosztó központból jött ki. 10 nappal később egy hullaházban találták meg. “Eltörték a koponyáját, eltörték a csontjait. Gyilkoltak, kínoztak, olyan szörnyű dolgokat műveltek!” – kiáltott fel Olga, arcát a kezébe rejtve. „Azt mondták, hogy megszabadítanak minket, de kitől és mitől? Megszabadítottak minket magától az élettől. Minden nap várom, hogy a férjem hazajöjjön a munkából. De soha nem fog visszajönni.”
A 20 éves Tatjána szemtanúja volt annak, ahogyan egy orosz mesterlövész lelőtte az édesanyját.
Elvitte a stábot a tragédia helyszínére. Elmondta, hogyan lőtték le anyját, hogyan bukott alá, az aszfaltra áramló vért. „Nem tudok csendben maradni” – mondja. „Azt akarom, hogy a világ tudja, mi történt. Talán egy nap megtudjuk, ki tette. És így lesz igazság.”
Az ukrán főügyészség eddig több mint 11 ezer olyan esetet regisztrált, amikor orosz katonák állítólagos háborús bűnt követtek el ukrán civilek ellen. Több büntetőeljárás is indult orosz katonák ellen.
