Az Egészségügyi Világszervezet szerint a legmagasabb szintű készültségre egyelőre nincs szükség, de szorosan figyelemmel kell követni a fejleményeket.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) rendkívüli szakértői ülésen vitatta meg a majomhimlő által okozott veszély súlyosságát, a fejleményekről a CNN számolt be.
Az ülést még csütörtökre hívták össze, azonban csak hétvégén hozták nyilvánosságra a szakértők megállapításait.
“Mindent egybevetve a jelentésben (a rendkívüli bizottság tagjai) úgy vélekedtek, hogy jelenleg nincs ok nemzetközi aggodalomra okot adó közegészségügyi vészhelyzet elrendelésére. Ez a legmagasabb szintű riasztás, amelyet a WHO kiadhat. De elismerték, hogy a bizottság összehívása maga is tükrözi a majomhimlő nemzetközi terjedése miatti növekvő aggodalmat” – mondta Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, a WHO főigazgatója szombati közleményében.
Tedrosz csütörtökön a majomhimlő fokozott nyomon követésére szólított fel.
Figyelmeztetett, hogy bár a férfiakkal szexuális kapcsolatot folytató férfiak a leginkább érintettek az új betegségben, a súlyos megbetegedés kockázata fennáll a megfertőződött immunhiányos személyeknél, a terhes nőknél és a gyermekeknél is.
Az egészségügyi dolgozók is veszélyben vannak, ha nem viselnek megfelelő egyéni védőfelszerelést – mondta Tedrosz az ülés megnyitóján.
A WHO főigazgatója múlt héten azt mondta, a vírus szokatlanul viselkedik ahhoz képest, ahogy eddig viselkedett. Mivel pedig egyre több ország érintett, összehangolt válaszlépésre van szükség.
A szombati nyilatkozat szintén elismerte a „fejlődő egészségügyi fenyegetést”, amelyet a WHO rendkívül szorosan figyelemmel követ majd.
Mi az a nemzetközi jelentőségű közegészségügyi vészhelyzet?
Az Egészségügyi Világszervezet a nemzetközi jelentőségű közegészségügyi vészhelyzetet (public health emergency of international concern, PHEIC) „rendkívüli eseményként” határozza meg. Elrendelése esetén a betegség terjedése közegészségügyi kockázatot jelent más államokra és potenciálisan összehangolt nemzetközi választ igényel.
A meghatározást 2005-ben alkották meg, és a világ 196 országa elfogadja. Célja, hogy segítse a nemzetközi közösséget a közegészségügyi kockázatok megelőzésében, és szükség esetén lehetőséget teremtsen a megfelelő fellépésre.
