Állítólag direkt fegyvert hagytak a brutális események helyszínein, hogy ezzel igazolják: muszáj volt meggyilkolni az áldozatot.
Legalább 54 fegyvertelen civilt ölhetett meg a brit hadsereg egyik egysége Afganisztánban 2010 és 2011 közötti kiküldetésén. A Euronews vette észre a BBC döbbenetes leleplező anyagát.
A brit hadsereg különleges erőinek kötelékében, az SAS-ben szolgálatot teljesítő egység rajtaütései során gyanús körülmények közt végzett ki fegyvertelen, letartóztatott embereket.
Az ügyben még büntetőeljárás sem indult. Pedig a brit hadsereg magasabb szintjein is tudtak arról, hogy a különítmények között néma verseny folyik arról, ki tud több tálibnak vélt afgánnal végezni. A BBC oknyomozásba kezdett, de a brit védelmi minisztérium visszautasította a válaszadást.
A brit közszolgálati csatorna újságírói többszáz oldalnyi, 2010-2011-ben készült SAS dokumentumot vizsgáltak át. Köztük tucatnyi esetben “gyilkosság vagy elfogás” címkével ellátott, rajtaütésekről szóló riportokat is, melyek mindegyikét ugyanaz az SAS szakasz követte el.
Mindig pont ugyanolyan támadások
A gyanújukat először az keltette fel, hogy nagyon sok, egymáshoz kísértetiesen hasonló jelentést találtak. Mind olyan afgán férfiakról szóltak, akiket azért lőttek halálra, mert AK-47-esekkel, vagy kézigránáttal lőttek függönyök vagy bútorok mögül, miután elfogták őket. A szakasz hat hónapos kiküldetése alatt a feljegyzések szerint háromszor annyi halálos áldozatot ejtettek, mint az előttük szolgálatot teljesítő egység ugyanott, miközben az egység egyetlen tagja sem vesztette életét vagy sérült meg.
Az is gyanús volt, hogy a helyszíneken sokszor több halottat találtak, mint amennyi fegyvert. Ebből pedig nyilvánvaló volt, hogy egyesek fegyvertelenek voltak, mikor megölték őket. Ezután kezdték felkutatni azokat, akik ott voltak a szakasszal: közülük többen is úgy nyilatkoztak, hogy szemtanúi voltak, ahogy az egység az éjszakai rajtaütésekben fegyvertelen embereket öl meg.
Több személy is megerősítette, hogy az SAS különböző szakaszai versenyeztek egymással, ki tud több embert likvidálni, és hogy az a szakasz, mely után a BBC nyomozásba kezdett, megpróbálta megelőzni az előtte szolgáló egységet. Ennek érdekében a speciális erők tagjai több alkalommal használták azt a taktikát, hogy a helyszínen hagytak valamilyen fegyvert, pl. egy AK-47-est, hogy ezzel igazolják, miért volt szükség a fegyvertelen emberek legyilkolására.
Nem jelentették, pedig tudtak róla
A csatorna által megszerzett belsős levelezések, emailek azt is mutatják, hogy a legmagasabb szinten lévő vezetők is tudtak a dologról. Sőt, aggódtak is a valószínűleg törvénytelen kivégzések miatt. Mégis e elmulasztották jelenteni a gyanújukat a katonai rendőrségnek, pedig ez törvény kötelezettségük lenne.
Egy rangidős katonatiszt, aki a különleges erők székhelyén dolgozott akkoriban, a BBC-nek azt mondta: “valós aggodalommal” nézték a szakasz jelentéseit. “Túl sok embert öltek meg az éjszakai rajtaütésekben, a magyarázatok pedig nem támasztották alá ezek szükségességét. Ha valakit elfognak, annak nem szabadna holtan végeznie. Az, hogy ez itt mégis újra és újra megtörtént, riasztó jel volt a központ számára.
Egyértelmű volt, hogy valami nem stimmel.”
A belsős emailek azt is megmutatták, hogy a vezetőség hitetlenkedve fogadta az újabb és újabb jelentéseket a terepről, “igazán hihetetlennek” titulálva azokat, az egység működését pedig egy emailben egyenesen mészárlásnak nevezték. Egy, a levelezésben részt vevő tiszt a kollégájának azt írta, hogy “ez már a tizedik alkalom két héten belül”, amikor a jelentés szerint az egység visszaküldött a kiürített épületbe egy már elfogott embert, ő pedig “egy AK-val tért vissza.”
A közszolgálati műsorszolgáltató úgy értesült, hogy a brit speciális erők korábbi parancsnokát, Sir Mark Carleton-Smith tábornokot is meghallgatták később a törvénytelenül végrehajtott kivégzések ügyében, de az így szerzett bizonyítékokat nem adták át a Királyi Katonai Rendőrségnek, még az után sem, hogy nyomozásba kezdtek egy, az SAS hatáskörében elkövetett, feltételezett gyilkosság után. A tábornok nem kívánt nyilatkozni az ügyben.
A minisztérium mindent tagad
A védelmi minisztérium a csatorna megkeresésére úgy reagált: “a brit csapatok bátran és professzionálisan szolgáltak Afganisztánban”. A konkrét ügyben nem kívánt nyilatkozni – de ez nem jelenti azt, hogy elfogadná az állítások valóságtartalmát, emelték ki válaszukban. Véleményük szerint a BBC “megalapozatlan következtetésekre jutott olyan állításokból kiindulva, melyeket korábban már teljes mértékben kivizsgáltak.” Mint írták, az elmúlt években két alkalommal is folytattak nyomozást az ügyben, de egyik esetben sem vitték vádemelésig az ügyet, miután a bizonyítékok nem voltak eléggé megalapozottak.
“A védelmi minisztérium eközben fenntartja a lehetőségét, hogy megvizsgáljon bármilyen új, tudomására jutó bizonyítékot. De ezek hiányában a leghatározottabban elutasítjuk a szubjektív riportot.”
Forrás: Euronews. Címlapkép: Flickr/Defence Imagery (CC BY-NC 2.0)
Érdemes elolvasniKépeken az ukrán katonák kiképzése az Egyesült Királyságban
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Újra látható lesz a Budavári Palota északi szárnyán a Hungária szoborcsoport
Putyin szerint az ukrajnai háború globális méreteket ölthet
Megtalálták az eddigi legősibb ábécét, és 500 évvel régebbi, mint a korábbi rekordtartó
Űrhajó? Dehogy! Egy tanulmány szerint egy fejlett idegen civilizáció az egész csillagrendszerét terelheti
Létezett a természetben is nukleáris reaktor, és kevesebb, mint 2 milliárd éve még aktív volt
Eddig ismeretlen vulkánt fedeztek fel Magyarországon