Kabul Kína és Oroszország felé menekülne a Nyugat elől

Az al-Kaida vezetőjének kabuli meggyilkolása tovább növeli a tálibok és a Nyugat közötti bizalmatlanságot, és meghosszabbítja a diplomáciai elszigeteltséget.

Hétfőn egy éve, hogy a tálibok közel 20 év amerikai megszállás után átvették az irányítást Afganisztánban. A tálib vezetőknek még sok tennivalójuk van, például küzdeni az ország gazdaságának újjáélesztéséért és a szörnyű humanitárius helyzet kezeléséért – írja az Al Jazeera.

Eközben a tálibok nemzetközi elszigeteltsége sem segített az ügyükön. A tálib vezetők ismételt erőfeszítései ellenére a világ egyetlen országa sem ismerte el az Afganisztáni Iszlám Emirátust (IEA), ahogy az országot a tálibok uralma alatt nevezik. A Nyugat az elismerés feltételeként azt követelte, hogy a tálibok enyhítsék a nők jogainak korlátozását és tegyék reprezentatívabbá a kormányt. A tálibok szerint az Egyesült Államok megsérti a 2020-as dohai megállapodást azzal, hogy nem ismeri el kormányát.

A múlt hónapban az al-Kaida vezetőjének, Ajmán az-Zavahirinek egy dróncsapás során történt megölése miatt a nyugati kormányok azzal vádolták a tálib kormányt, hogy nem teljesíti a dohai megállapodásban vállalt kötelezettségeit. Eszerint a táliboknak meg kell tagadniuk az al-Kaidától és más fegyveres csoportoktól a menedéket Afganisztánban, cserébe az USA kivonulásáért.

Az Iszlám Állam Khoraszán Tartományban (ISKP) (ISIS-K) nevű szervezetnek tulajdonított több halálos kimenetelű támadás tovább növelte nyugaton a kivonulás utáni Afganisztán biztonsági helyzetével kapcsolatos aggodalmakat.

Washington nehezen fog megbízni a tálibokban al-Zawahiri meggyilkolása után, és a Nyugat valószínűleg keményebb álláspontot képvisel a tálib kormánnyal szemben. Ráadásul eközben egyre többen támogatják az ellene bevezetett szankciókat.

Az USA csökkenő bizalma a tálibok iránt humanitárius szempontból katasztrofálisnak bizonyulhat. A katari fővárosban tartott tárgyalások ugyanis megszakadtak a két fél között az Afganisztánnak szánt pénzeszközök felszabadításáról.

Nathan Sales, az Egyesült Államok korábbi nagykövete és a terrorizmus elleni küzdelem koordinátora al-Zawahiri meggyilkolása után azt mondta, hogy

“jelentős a kockázata annak, hogy a [táliboknak] juttatott pénz elkerülhetetlenül és közvetlenül az al-Kaida zsebébe kerül”.

Al-Zawahiri meggyilkolását követően a Nyugat és Afganisztán közötti kapcsolatok “valószínűleg le fognak lassulni”. Az viszont “egyelőre nem világos, hogy ez a fejlemény hatással lesz-e a tálibok kormányával való regionális együttműködésre” – mondta Ibrahim Bahissz, az International Crisis Group Afganisztánnal foglalkozó elemzője az Al Jazeerának adott interjújában.

Merre a kiút? Már ha van egyáltalán

Fontos megvizsgálni, hogy a nem nyugati országok hogyan viszonyulnak a tálib kormányhoz. Afganisztán több szomszédja, köztük Kína, Pakisztán, Irán, valamint Malajzia, Katar, Szaúd-Arábia, Oroszország és Türkmenisztán is fogadott be tálib diplomatákat. Sőt, Ashgabat, Peking, Iszlámábád és Moszkva hivatalosan is akkreditáltak tálibok által kinevezett diplomatákat, ami aláhúzza, hogy a tálibok nemzetközi elszigeteltsége mennyire relatív.

Kína, Oroszország és Irán is sokkal súlyosabb fenyegetésnek tekinti az ISIS-K-t, mint az al-Kaidát. Így ezek az országok “legalább némi szimpátiát” fognak tanúsítani az Afganisztáni Iszlám Emirátus iránt, “amíg a tálibok folytatják a harcot az ISIS-K ellen” – mondta Anatol Lieven, a Quincy Institute of Responsible Statecraft vezető kutatója az Al Jazeerának.