Tüzet nyitott egy helyi lakos hétfőn a szibériai Irkutszk megyében, Uszty-Ilimszk város katonai sorozóirodájában.
Igor Kobzev, az irkutszki régió kormányzója közölte, hogy Alekszandr Jeliszejev járási katonai biztos rendkívül súlyos állapotban került intenzív osztályra. Az első jelentések szerint a tiszt életét vesztette.
A támadót – sajtóforrások szerint Ruszlan Zinyin 25 éves munkanélküli helyi lakost – őrizetbe vették. Az orosz nemzeti gárda szerint a gyanúsítottnak nem volt fegyvertartási engedélye és nem volt hivatalosan bejegyzett fegyverbirtokos sem. Egy szemtanú szerint mielőtt lőni kezdett, Zinyin azt mondta: “most menjünk haza mindannyian”.
A gyanúsított anyja sajtóforrások szerint elmondta, hogy a mozgósítási értesítést nem is a fia, hanem a legjobb barátja kapta, aki korábban nem volt katona, ami a gyanúsítottat “nagyon feldúlta”.
Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) az ügyben büntetőeljárást indított.
A helyi média külön arról számolt be, hogy egy férfi megpróbálta felgyújtani magát a Moszkvától mintegy 185 kilométerre délkeletre fekvő Rjazan város egyik buszpályaudvarán, és azt kiabálta, hogy nem akar Ukrajnában harcolni. A férfit mentőautóval vitték el.
A Reuters szerint számos sorozóhivatalt támadás ért azóta, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök múlt szerdán részleges mozgósítást hirdetett az ukrajnai orosz erők megerősítésére.
A hétvégén a sorozás ellen tiltakozások zajlottak Dagesztán és Jakutföld régióiban, amelyek egyaránt aránytalanul sok katonát adtak a háborúba.
Az OVD-Info jogvédő csoport szerint legalább 101 embert vettek őrizetbe vasárnap Dagesztán fővárosában, Mahacskalában, ami ritka példája a tömeges ellenvéleménynyilvánításnak az általában szigorúan ellenőrzött észak-kaukázusi régióban.
Az elövető azt, hogy “nem megyünk háborúba, mindannyian hazamegyünk”.
25-year-old Ruslan Zinin entered a mobilization center in Siberia, shot and killed the local commander.
He screamed “we aren’t going to war, we are all going home.”
His mother said his best friend had been mobilized despite never serving in the army.
pic.twitter.com/qGFkUDBX39— Visegrád 24 (@visegrad24) September 26, 2022
[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2022/09/26/video-18-orosz-naci-lovoldozott-egy-iskolaban-legalabb-13-halott-abbol-7-gyermek/” ][/hm_embed]
Frissítés
A Meduza Lettországban szerkesztett ellenzéki hírportál szerint Oroszországban a részleges mozgósítás szerdai bejelentése nyomán újabb gyújtogatási hullám indult a katonai nyilvántartó és sorozóirodák ellen. Szeptember 21. óta legalább 11 ilyen kísérlet történt, és több közigazgatási épületet is megtámadtak. A sorozóirodák felgyújtásának sorozata az Ukrajna elleni invázió elején kezdődött, de az utóbbi időben megritkultak a támadások. A Meduza szerint hat hónap alatt körülbelül 20 eset történt.
Az elmúlt napokban orosz állami médiában is sorra jelentek nyilatkozatok, amelyek elismerték, a részleges mozgósítás során olyan embereknek is küldtek behívót, akiknek a Vlagyimir Putyin orosz elnök és Szergej Sojgu védelmi miniszter által meghirdetett kritériumok alapján nem kellett volna. Sojgu szerint a szándék 300 ezer szolgálati és lehetőleg harci tapasztalattal rendelkező tartalékos mozgósítása, a mobilizálás a nappali tagozatos egyetemistákat nem érinti. A védelmi tárca megszabta a tartalékos rendfokozatok szerinti mozgósítás korhatárát is.
“Vannak olyan esetek, amikor a rendeletet megsértik, egyes régiókban a kormányzók aktívan dolgoznak a helyzet orvoslásán. Aktív és nagyon szükséges munkát végeznek ezen a téren hazai újságíróink, valamint a társadalmi szervezetek és a civil szervezetek képviselői. És ez nagyon fontos” – mondta hétfőn Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő, kifejezve reményét, hogy a hibákat gyorsan kijavítják.
Több regionális vezető és más hivatalos személy is tett az elmúlt napokban ígéretet a mozgósítás meghirdetett kritériumait megsértő behívások visszavonására. A védelmi tárca közleménye szerint egyébként a részleges mozgósítás első napján tízezren jelentkeztek önként katonai szolgálatra.
Putyin szombaton aláírta a mozgósítás, hadiállapot, harci cselekmények vagy fegyveres konfliktus alatt elkövetett bűncselekmények büntetését megszigorító törvénymódosítás-csomagot. Az új szabályok értelmében egyebek között a dezertálásért, a katonai behívó megtagadásáért, az önkéntes megadásért és az ellenségeskedésben való részvétel megtagadásáért akár 10 évig terjedő börtönbüntetést is kiszabhatnak.
Forrás: