Befolyásolta a koronavírus a magyar munkavállalók külföldről való hazatérési kedvét?

Úttörő jelentőségű felmérés készült a külföldön munkát vállaló magyarok körében a BT (British Telecommunications) hazai szolgáltató központja megbízásából, Medián közvélemény-kutató közreműködésével. A kutatás azért is különleges, mert a koronavírus járvány kitörése előtt kérdezték meg ezt az amúgy rendkívül nehezen elérhető réteget, és a felmérést megismételték az első hullám végén, a második hullám küszöbén a hazatérési hajlandósággal kapcsolatban. 

Ezrek tértek haza

A járvány kitörése és első hullámának lezajlása között a tartósan kint tartózkodó magyar munkavállalóknak mintegy 3%-a tért tartósan haza. A kintélők többsége, 59 % lehet nyitott vagy megfontolja a hazatérést hosszútávon. A jelenlegi kint tartózkodás átlagos időtartama 71 hónap, a válaszadók kétötöde legalább 6 éve tartózkodik külföldön. A válaszadók döntő többsége nem tervezi a a kint tartozkodásának a végét. Egyötödük tekinti úgy, hogy behatárolt ideig maradnak kint, ők a két mintafelvétel alapján átlagosan 56 hónapra tervezik az ottlétüket.

Azok, akik 2020. március eleje óta hazatértek, hozzávetőleg 2015 közepén mentek először tartósan külföldre, azok, akik most is kint vannak, átlagosan 2014 elején, tehát a hazatelepülőknek egy és egynegyed évvel rövidebb a külföldi múltja.

A kivándorlás intenzitása mára jelentős mértékben csillapodott, és számottevően kisebb mint 5 évvel ezelőtt, a visszavándorlást is figyelembe véve az egyenleg nulla körül van. A hazatérők valamikori távozásában nagyobb szerepe volt a jövedelmi viszonyoknak, de befolyásolták a döntést szakmai szempontok is, különösen a munkavégzéssel összefüggő tárgyi, infrastrukturális feltételek illetve a szakmai előmenetel lehetősége.

Nem a képzettségnek megfelelő munkakörben

A BT kutatása rámutat, a kint élők mindössze alig kétötöde ítéli meg úgy, hogy a képzettségének teljes mértékben megfelelő munkát végez, és valamivel többen vannak, akik képzettségének semmi köze nincs ahhoz, amit dolgoznak. Ezek az arányok a két felmérés között némileg eltolódtak a kisebb összhang irányába. Ez az eltolódás sokkal inkább jellemző a 40 évesnél fiatalabbakra, mint az idősebbekre, és a kevéssé képzettekre, mint a legalább érettségizettekre. A hazatértek körében kisebb azok aránya, akik dolgoznak, és nagyobb azoké, akik tanulnak vagy karitatív munkát végeznek.

A válaszadók döntő többsége dolgozik, egytizede tanul.

A többség nagy helyi cégben, illetve multinál dolgozik, minden negyedik kint élő magyar helyi kisvállalkozásban alkalmazott, és 8 százaléknak saját vállalkozása van. A külföldön munkavállalók közel egyötöde a vendéglátásban dolgozik, és összességében csaknem egyharmad a szolgáltatási szektorban dolgozók aránya. A válaszadók egyhetede végez magas szintű, (felsőfokú végzettség önálló alkalmazását igénylő) munkát. A háztartási alkalmazottak, illetve szakképzetséget nem igénylő munkát végzők aránya 7 százalék.

Hazajönnénk, ha…

A válaszadók átlagosan 688 ezer forintnyi pénzt keresnek a munkájukkal. Ez valamelyest több mint amennyit szűk egy évvel ezelőtt kerestek (656 ezer forint). Ez több mint két és félszerese annak, amit megítélésük szerint ma Magyarországon megkeresnének, és több mint három és félszerese a távozásuk előtt otthoni jövedelmüknek. A jövedelem szinte minden társadalmi csoportban nőtt.

A kutatás eredményei alapján, a nemek közötti egyenlőtlenség a fizetések terén külföldön is létezik.

A férfiak jövedelme számottevően nagyobb a nőkénél. Életkor tekintetében ennél kisebbek a különbségek. Képzettség tekintetében is kicsik a különbségek, de a felsőfokú végzettségűek többet keresnek az alacsonyabb végzettségűeknél. A két nem jövedelme közötti különbség életkortól, iskolai végzettségtől és a befogadó országtól függetlenül minden csoportban szignifikáns.

Érdemes elolvasniA fizetés csak a negyedik legfontosabb lenne a tökéletes munkahelyen?

Ahhoz, hogy komolyan fontolóra vegyék a hazatérésüket, a legtöbben a jövedelmi lehetőségek és a hétköznapi élet minőségének javulását várják el. Ami a jelenlegi viszonyokat illeti, a válaszadók háromötöde kizártnak tartja, hogy egy éven belül hazatérjen, és immáron 7 százalék (a korábbi mérésben még csak 5 százalék) mondta ezt biztosra. A BT-nél – mely Magyarország egyik legnagyobb üzleti szolgáltató központja csaknem 2500 kollégájával – az elmúlt évben jelentősen megnőtt a külföldről hazatérő kollégák száma. A vállalat szerette volna megvizsgálni a trend mögött rejlő részleteket alaposabban, ezért is döntöttek a kutatás elindítása mellett. Fontos tanulság a felmérés alapján, hogy a külföldön munkát vállaló magyarok hajlandók kompromisszumot hozni a bevételüket illetően.

„Ez érthető is, a kinti és a hazai költségeiket összevetve, vagy akár az itthon is elérhető szolgáltatások minőségét figyelembe véve itthon is elérhetik azt, vagy még magasabb életszínvonalat, mint amiért hazájuktól távol dolgoznak meg, ráadásul nem is a végzettségüknek megfelelő munkakörökben” – mutat rá Győri Péter, a BT magyarországi country managere. A szakember kiemeli, hogy a válaszadók által megjelölt „álomfizetés” egyáltalán nem elérhetetlen, így érdemes mérlegelni a hazatérést azoknak, akik pénzügyi megfontolásból tartózkodnak a külföldi munkaerőpiacokon.

A rugalmas munkáltatók előnyben

A kutatás szerint a visszatérést a megkérdezettek 17%-a tervezi, további 42% pedig bizonytalan a kérdésben: nem tudja, vagy nem tervezi kinttartózkodása végét. Életkor szerint a legfiatalabbak tartják a leginkább valószínűnek, hogy hazatérnek, és a 40-44 év közöttiek körében a legkisebb ez az érték. Valamelyest nagyobb a visszatérés valószínűsége azok körében, akik erős személyes szálakkal kötődnek Magyarországhoz, mint azokéban, akik külföldön (is) jobban be vannak ágyazva. Nem pusztán a kötelékek jellege, hanem azok száma, összetettsége is összefügg a hazatérés valószínűségével.

„Különösen az ilyen, az életünk minden területére negatívan ható, megszokott világunkat felborító krízisben értékelődnek fel a személyes kapcsolatok – amelyek kézenfekvő módon elsősorban a családhoz, másodsorban az otthoni barátokhoz kötődnek. Külföldön, alacsonyabb társadalmi beágyazottság mellett lelkileg is nehezebb megvívni a napi küzdelmeket, nem is beszélve az egészségügyi kitettségről” – magyarázza Fazekas Máté, a BT vállalaki kapcsolatokért és kommunikációért felelős magyarországi vezetője. Fazekas emiatt bizakodó is a külföldről hazatérő munkaerővel kapcsolatban: a családbarátságra fókuszáló, flexibilis, rugalmas munkavégzést elérhetővé tevő vállalatok kiváló lehetőséget jelentenek az újbóli hazai elhelyezkedéshez. „Fontos, hogy megszólítsuk ezeket a fiatalokat és elmondjuk nekik: országon belül is építhetnek nemzetközi karriert. Ez a legfőbb célja a több éve működő üzleti szolgáltatóipari vállalatok összefogásában megvalósuló projektnek, a BSS Hungary-nek, mely az iparág népszerűsítését tűzte ki fő céljául. – tette hozzá Fazekas Máté.

A válaszadók 28 százaléka ugyanakkor azt állította, hogy semmilyen jövedelemért nem adná fel a kinti életét, ami megegyezik az első felmérési ütemben mért értékkel. Azok, akik megjelöltek ilyen összeget, átlagosan 577 ezer forintnyi pénzt várnának el, ami ugyan 30 ezerrel több, mint a tavaly januárban regisztrált érték, de a jelenlegi, átlagosan 688 ezer forintnyi fizetésnél számottevően kisebb. A nők ebben a tekintetben is kisebb összegekről beszélnek, mint a férfiak, de a hazatérés esetén vállalt veszteség mértéke valamelyest kisebb a körükben (15 százalék), mint a férfiakéban (18 százalék).

A kint élők lényegében minden csoportban az átlag körüli mértékű jövedelemcsökkenést vállalnának hazatérésük esetén.

A legnagyobb mértékű engedményre a szakmunkások, a legfeljebb egy éve kint tartózkodók, illetve az Egyesült Királyságban élők hajlanak.